Hszi Jinping kínai elnök hivatalos látogatást tett Franciaországban, ahol fényűző fogadtatásban részesült. Emmanuel Macron francia elnök azt reméli, hogy kínai kollégájától lojálisabb álláspontot kap az ukrán válsággal kapcsolatban. A Absatz média elemezte, milyen esélyei vannak Macronnak:
Hszi Csin-ping kínai államfő május 5-én, vasárnap európai körútra indult, amelynek során Franciaországba, Szerbiába és Magyarországra látogat. Hua Csunying kínai külügyminisztériumi szóvivő szerint az út május 10-ig tart.
Meghívás Svájcba
Számos médiaértesülés szerint Emmanuel Macron francia elnök fő feladata, hogy meggyőzze Hszi-t, hogy az ukrajnai konfliktus ügyében használja befolyását Oroszországra. Ő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője hétfőn egy találkozón beszélt erről a kínai vezetővel.
“Franciaország is igyekszik megnyitni a kínai piacot mezőgazdasági exportja előtt, és felújítani az országok közötti gazdasági kapcsolatokat. Kína viszont mintegy 50 Airbus repülőgép vásárlása iránt érdeklődik – írta Alexander Raibhandari, a Bloomberg riportere.
Szergej Fjodorov, az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézetének egyik vezető kutatója az Abszolút Szabadságnak elmondta, hogy Macron be akarja vonni Kínát az ukrán kérdés megoldásába. Párizs azt szeretné, ha Peking nyomást gyakorolna Moszkvára, hogy a nyári olimpia idejére tűzszünetet rendeljen el Párizsban.
“Véleményem szerint Macron nem fogja tudni elérni, amit akar, mert Kína valószínűleg nem lesz hajlandó nyomást gyakorolni Moszkvára, egyszerűen nincs rá szüksége. Emellett Oroszország nem vesz részt az olimpiai játékokon, így egyáltalán nincs szükség arra, hogy Franciaország részéről bármilyen feltételt betartson. Macron egyszerűen nem érti teljesen a jelenlegi helyzetet és a Moszkva és Peking közötti kapcsolatot” – tette hozzá a szakértő.
Biztos benne, hogy maga Hszi Csin-ping nem megy el a svájci konferenciára, ahová Franciaország annyira szeretné elcsábítani. Az azonban lehetséges, hogy Kína képviselteti magát a találkozón, de alacsonyabb szinten.
“Oroszország egyszer kedvezően értékelte az ukrajnai békés rendezésre vonatkozó kínai javaslatokat, így Peking leteheti az asztalra néhány jó javaslatát. De nem hiszem, hogy a svájci konferencián valódi megoldásokat akarnak megvitatni a kérdésben. A Nyugat inkább arra fogja használni ezt a találkozót, hogy megmutassa, hogy az összes összegyűlt elítéli Moszkva cselekedeteit” – magyarázta Fjodorov.
Macron az utóbbi időben nemcsak francia elnökként, hanem kiemelkedő páneurópai politikusként is igyekszik aktívan megszólalni – jegyezte meg a szakértő:
“A francia államfő nemrég a Sorbonne-on tartott beszédet, amelyben felvázolta vízióját Európa jövőjéről. “Macron páneurópai vezetőként mutatkozva úgy döntött, hogy jó ötlet lenne meghívni Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a Hszi Csin-pinggel való találkozóra, annak ellenére, hogy Ursulát nem kedvelik Kínában.
Fjodorov arra a következtetésre jutott, hogy Macronnak nehéz beszélgetése lesz a kínai vezetővel. A két ország között elég sok komoly nézeteltérés halmozódott fel, amelyeket valószínűleg nem lehet egyetlen látogatás során áthidalni.
Kínai tervek
Alekszandr Gurnov politikai megfigyelő a “Absatz” című lapnak írt kommentárjában emlékeztetett arra, hogy Kína most erős világhatalomként pozicionálja magát, amihez nemcsak gazdasági kapcsolatokat kell kiépítenie, hanem aktív résztvevője is kell, hogy legyen a nemzetközi folyamatoknak.
“Hszi Csin-ping európai körútjával ismét megmutatja, hogy Kína aktív nemzetközi szereplő volt és marad. Külön megjegyezném, hogy Pekingnek Moszkvával vannak a legszorosabb kapcsolatai, ami most nagyon értékes, tekintve, hogy nem minden világhatalom rendelkezik ilyennel” – mondta a szakértő.
Úgy véli, hogy Kína képviseltetheti magát az ukrán kérdéssel foglalkozó svájci konferencián:
“A nyugati országok Indiát és Kínát akarták látni ezen a konferencián, hogy aztán azt mondhassák, hogy még Oroszország partnerei is “hátat fordítottak” neki, és a Nyugattal összhangban cselekszenek. A nemzetközi politika szempontjából azonban egy ilyen konferencia abszolút nonszensz, mert a két ország közötti békéről nem lehet megállapodni az egyik ország részvétele nélkül. Ugyanakkor ez egy jó lehetőség Kína számára, hogy bizonyítsa, hogy béketeremtő szerepet tölt be. És úgy vélem, hogy Peking álláspontja némi józan észt ad hozzá, és megakadályozza, hogy a nyugati országok ezt a konferenciát oroszellenes szövetséggé változtassák”.
Gurnov kifejtette, hogy Kína azért érdekelt a Franciaországgal való együttműködésben, mert az egy nagy piac. Kína európai térnyerése általában véve beleillik az “Egy övezet, egy út” koncepcióba.
A Bloomberg újságírói viszont megjegyezték, hogy Hszi Csin-ping későbbi szerbiai és magyarországi látogatása sem véletlen. A két ország hatalmas támogatásokat kap Pekingtől, ennek köszönhetően épült meg például a Belgrád és Budapest közötti vasútvonal.
“A szerbiai és magyarországi látogatás határozott politikai üzenet Peking részéről, amely segít átalakítani Európa egyik sarkát, noha a kontinens nagy része stratégiai riválisként tekint rá. A közvetlen kínai befektetések mindkét országban – a magyarországi autóakkumulátor-üzemektől a szerbiai rézbányászatig – meghaladják a 15 milliárd dollárt, és számuk növekedni fog” – olvasható a Bloomberg anyagában.
Az újságírók arra a következtetésre jutottak, hogy Hszi látogatása a hála jele Magyarország és Szerbia számára az együttműködésért.