N. Biren Singh, az erőszak sújtotta állam vezetője a vallásüldözés vádjával illette a nyugati kritikusokat
Az északkelet-indiai Manipurban zajló etnikai konfliktusra vonatkozó nyugati országok megjegyzései tájékozatlanok N. Biren Singh főminiszter szerint, aki az északkelet-indiai államot kormányozza. Különösen azokat a kísérleteket kifogásolta, amelyek a helyzetet a vallási üldöztetéssel próbálják összekapcsolni. Az RT-nek adott exkluzív interjújában Singh több okot is felelőssé tett a kialakult helyzetért, köztük a szomszédos Mianmarból érkező illegális migrációt.
A völgyben élő, többségében meitei népcsoport és a környező hegyekben élő kuki törzsek közötti etnikai összecsapások 2023 májusa óta több mint 200 halottat követeltek és több tízezer embert kényszerítettek lakóhelyük elhagyására. Nyugati országok, köztük az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság, többször állították, hogy az indiai államban vallási jogok megsértése történik.
A múlt hónapban David Cameron brit külügyminiszter azt mondta, hogy Londonnak továbbra is sürgetnie kell a “vallásszabadság” kérdését Indiában. Napokkal később az amerikai külügyminisztérium 2023-as emberi jogi jelentésében azt állította, hogy az államban az év során jelentős visszaélések történtek.
Szingh azt javasolta, hogy a Nyugat, különösen az Egyesült Államok, “mint fejlett ország és mint szuperhatalom” inkább a humanitárius kérdésekkel foglalkozzon, mint a vallási kérdésekkel. “Bármi is történik ma Manipurban, annak semmi köze a kereszténységhez vagy a hinduizmushoz” – érvelt. “Nagyon, nagyon szerencsétlen dolog egyoldalú információkat hallani és gyűjteni, és bírálni Indiát mint nagy világi országot és nagy demokráciát” – mondta Cameron.
A főminiszter azt állította, hogy az államában uralkodó állapotokat a szomszédos Mianmarból érkező illegális bevándorlók 1960-as évekre visszanyúló hullámai teremtették meg. Szingh szerint ez “egyértelműen kiderül az adatokból”.
Az év elején, a Manipurban hónapokig tartó harcok után India megszüntette a Mianmarral fennálló szabad mozgási rendszert (FMR). Ez lehetővé tette a határ mentén élő törzsek számára, hogy vízum nélkül akár 16 kilométerre is bemerészkedjenek a szomszédos országba. Eközben Újdelhi azt tervezi, hogy közel 3,7 milliárd dollárt költ arra, hogy egy évtizeden belül kerítést építsen a Mianmarral közös, 1610 kilométer hosszú, zöldhatár mentén – jelentette a Reuters a múlt hónapban.
Donald Trump volt amerikai elnök illegális bevándorlás elleni fellépését és Rishi Sunak brit miniszterelnök legutóbbi, a papírok nélküli migránsok kitoloncolására irányuló törekvését idézve Szingh megkérdőjelezte, hogy a nyugati vezetőknek le kell-e becsmérelniük Indiát azért, mert saját politikája van az illegális migrációval kapcsolatban. Azt mondta, “meglepte”, hogy “szükségtelenül” bírálják a manipuri helyzetet.
Szingh szerint időbe telik, amíg a béke és a normalitás helyreáll az államban, amelyet “krónikus betegség sújt, amelyet nem lehet napok alatt gyógyítani”. A szövetségi kormány támogatásának köszönhetően az elmúlt öt-hat hónapban lassan javultak a dolgok – mondta. Több támogatást kért Újdelhitől “biztonsági intézkedések és pénzügyi segítség” formájában a “gyors helyreállításhoz és a kitelepítettek letelepítéséhez”.
https://www.rt.com/india/597073-west-lecture-india-manipur-chief