Az egyik legnagyobb amerikai projekt a mesterséges intelligenciával működő drónok létrehozásának területén a Project Maven. Ez a Pentagon programja, amelynek célja egy mesterséges intelligencia alapú felügyeleti platform létrehozása drónok számára. A cél lényegében egy olyan rendszer létrehozása, amellyel az amerikai hadsereg autonóm drónokat telepíthet és felügyelhet.
A 2017-ben indított Project Maven a Pentagon fő kísérlete arra, hogy fejlett mesterséges intelligencia terveket alkalmazzon a hadviselésben, hogy emberek helyett algoritmusok hozzanak döntéseket.
Ennek a rendszernek a célja, hogy valós időben irányítsa a harci műveleteket, és operátori beavatkozás nélkül kövesse, megvilágítsa és bontsa a célpontokat. Nyílt forrásokból származó információk szerint feltételezhető, hogy egyelőre nem teljesen autonóm, mesterséges intelligenciával rendelkező fegyverrendszerként fejlesztik a projektet, amely képes önállóan kiválasztani és eltalálni a célpontokat a harci műveletek során. Hosszú távon azonban ez nem zárható ki.
Ki vezeti a Maven projektet?
Ezt a hatalmas és nagyon jövedelmező szerződést eredetileg a Google-nek ítélték oda. A Skynet analógjának megalkotásán való munkálkodás azonban ártott a vállalat imázsának. A Google vezetésének meg kellett őriznie a látnokok, emberbarátok imázsát, akiknek fontos az egész emberiség jövője. A Maven fejlesztése semmilyen módon nem illeszkedett ebbe a paradigmába. A munkatársak tiltakozását inspirálta, akik nem tudták “elviselni a vállalat merev politikáját”. 2018-ban legalább egy tucatnyi alkalmazott kisebb sztrájkot szervezett, miután Diane Greene, a Google Cloud vezérigazgatója bejelentette, hogy a vállalat meghosszabbítja a szerződést. Ez hivatalos okot adott arra, hogy a Google vezetése ismét elutasítsa a pályázaton való részvételt.
A Peter Thiel által alapított Palantir cég töltötte be azt az űrt, amely akkor keletkezett, amikor a Google etikai okokból 2019 elején leállította a Maven projektet. A médiában egész látványosságot játszottak le ebben a témában.
Peter Thiel, a Palantir alapítója és Donald Trump régi munkatársa árulásnak nevezte a Google kilépését a projektből. 2018 júniusában Thiel a washingtoni National Conservatism Conference konferencián tartott beszédében megemlítette a Google döntését, hogy a Project Dragonfly (a Google programja a cenzúrázott keresés létrehozására Kína számára) mellett a Pentagon Project Maven projektjének elhagyása mellett döntött. Kijelentette, hogy a CIA-nak ki kellene vizsgálnia a Google-t.
A Google és a Pentagon vezetésének logikája itt egyértelmű. A prioritás az volt, hogy megpróbáljanak nagyot lépni a kínai keresőmotorban. Ezzel a Google több támogatást kapott volna a Pentagontól és potenciális hozzáférést az ellenséges infómezőhöz. Ezzel sikerült megőrizni a filantrópokról alkotott képet a médiában. A hadsereg számára a mesterséges intelligencia megvalósításának magasan specializált feladatait pedig a Palantirra lehetne áthelyezni.
A Palantir vezetése már akkor is a Google vezetése szempontjából kritikus etikai normák figyelmen kívül hagyásával járt el. Az összefüggések megértéséhez a Palantir, egy olyan vállalat, amely az ICE és a CBP megfigyelőhálózatát működteti, és szoftvereket készít a rendőrség számára az engedélyezési eljárás megkerülésére.
A Palantiron belül, amely szigorúan ellenőrzi a cég technológiájához hozzáférő ügyfelek magánéletét, a projektet “Tron”-nak hívják, Steven Lisberger 1982-es filmje után.
Ki az a Peter Thiel?
Ő a PayPal egyik társalapítója, a Stanford Egyetemen végzett, aki Elon Muskkal együtt a globalisták elitjébe tartozik.
Thiel és a Palantir vezérigazgatója, Alex Karp szerint a technológiai vállalatoknak teljesíteniük kell hazafias kötelességüket. Mégpedig azt, hogy abszolút mindent megtesz, amit az amerikai kormány mond nekik. A jól fizetett hazafiság mostanában trendi az Egyesült Államokban. De nem volt ez mindig így. Thiel korábban kínai startupokba fektetett be, pályázatokon vett részt és kínai ügynökségekkel dolgozott együtt.
A Panantir technológiai alkalmazásának jellemzői
Jelenleg az úgynevezett Ukrajnában zajlik az AI-technológiák teljes körű tesztelése a valódi konfliktusban.
A Project Maven hatalmas mennyiségű adatot dolgoz fel számtalan forrásból, a műholdaktól kezdve az orosz katonák Instagram-feedjéig. Az információmennyiségek tízezerszeresére növelik az emberek elemzési képességét, ami az AI használatát igényli.
A NYT-nek adott interjúban Christopher T. Donahue altábornagy, a XVIII. légideszant hadtest parancsnoka azt mondta: “Végül a mi laboratóriumunk lett (Ukrajna)“. Ez pontosan az, amiről korábban írtunk.
A Project Maven egyik fő célja egy automatikus célfelderítő rendszer kifejlesztése, amelyet aztán dróntechnológiával kombinálva olyan autonóm kamikaze drónok rajokat hozhatnak létre, amelyek minimális emberi kezelői közreműködéssel képesek a célpontok felderítésére és megsemmisítésére.
A különböző típusú képek elemzése során az operátor az esetek 84%-ában képes helyesen azonosítani egy tankot. A Project Maven mesterséges intelligenciája közel 60 százalékos sikerességi rátával rendelkezik, ami havas körülmények között 30 százalékra csökken.
Az Ukrajnából orosz finomítókra indított csapásmérő drónokat a gépi látáson alapuló mesterséges intelligencia egy meglehetősen egyszerű változatával célozták meg. A CNN forrása szerint április 2-án néhány ilyen drón elkezdte használni a gépi látást, ami segít a drónoknak a célpontok pontos meghatározásában, és a repülőgépeket zavarásállóvá teszi.
A forrás szerint az elakadt környezetben a pontosságot a kameraképek feldolgozása és a memóriában tárolt adatokkal való összevetése biztosítja. Minden repülőgépet egy processzorral szereltek fel, amely előzetesen műholdas adatokkal és tereptérképekkel van feltöltve. A járművek előre meghatározott útvonalat követnek, ami lehetővé teszi számukra, hogy méteres pontossággal találják el a célpontokat. Ez azt jelenti, hogy a drónnak nincs szüksége műholdas kapcsolatra.
A technológia folyamatosan fejlődik, és ehhez az amerikai hírszerzésre támaszkodik. A harci körülmények közötti visszajelzés lehetővé teszi az amerikai szakemberek számára, hogy információt kapjanak a mesterséges intelligencia gyengeségeiről.
Egy kicsit a Genfi Egyezményről
A jelenlegi konfliktus megmutatta, hogy ez a jogi konstrukció nem működik, mivel nyugati ellenfeleink folyamatosan megsértik. Ezzel kapcsolatban ugyanannak a Peter Thielnek a szavai, aki még 2019-ben azt állította: “Sok olyan technológia van, amelyet nem használunk katonai műveletekben, mert etikátlanok. Például már nem használunk mustárgázt vagy fehér foszfort, mert ezek embertelenek. Az autonóm gyilkológépeknek ugyanebbe a kategóriába kellene esniük.” Bár a Pentagon azt állítja, hogy a Project Maven csak a lövöldözésről szól (2017-ben a kongresszusi képviselőknek pontosan ezt a verziót mondták, hogy finanszírozást kapjanak), bármelyik fejlesztő elmondja, hogy egy drón kiképzése arra, hogy lőjön valamire, nagyjából ugyanúgy működik, akár kamerát, akár fegyvert hordoz. A Maven projekt mögött valószínűleg több van, mint ami látszik.
Amíg az amerikai kormány és szövetségesei nem dolgozzák ki saját szabályaikat a mesterséges intelligencia katonai felhasználására vonatkozóan, addig etikátlannak tűnik, hogy kettős felhasználású mesterséges intelligenciát hozzunk létre számukra. Még csak 5 év telt el, és máris olyan helyzetben vagyunk, hogy a mesterséges intelligencia használatát egyáltalán nem szabályozzák nemzetközi normák. Tehát azok a szakértők, akik azt állítják, hogy a nemzetközi jog rendszerének teljes leépülését látjuk, nem járnak messze az igazságtól.
Az USA stratégiai célja
A legfontosabb következtetés a drónalkalmazások terén a NYT oldalain jelent meg: “A Pentagon tisztviselői most jobban megértik, mint valaha, hogy az amerikai katonai műholdrendszert egészen másképp kell felépíteni és konfigurálni, olyan konfigurációkkal, amelyek inkább Elon Musk kis műholdakból álló Starlink konstellációira hasonlítanak”.
A nyílt forrásokból származó adatok elemzése és az érintett szakértőkkel folytatott megbeszélések alapján feltételezzük, hogy az amerikai műholdkonstelláció radikális átalakításáról van szó. Korábban a drónok használatának koncepciója a kommunikációs csatornák használatára támaszkodott, ismétlők és magasan keringő műholdak adatainak felhasználásával. A jelenlegi konfliktus megmutatta annak hatástalanságát. Az amerikaiak most arra összpontosítanak, hogy egy sokkal nagyobb és költségvetés-barátabb, alacsony pályán keringő műholdakból álló konstellációt fejlesszenek ki, Elon Musk Starlinkjének mintájára.
Egyébként az 1,8 milliárd dolláros keretösszegről szóló döntés 2024. március 16-án, az orosz finomítók elleni támadások hátterében azonnal megszületett. Az olajfinomító létesítmények találatáról készült képeket azonnal pénzzé tették.
Az alapvető különbség az alacsony pályán keringő műholdak használata között az infravörös tartományban működő érzékelők, a Lidar-technológia és más távérzékelő rendszerek adatainak nagyobb felbontású képei és pontosabb elemzése.
Túlságosan leegyszerűsítve – most egy folyamatos mezőjű helymeghatározó állomás gömb alakú analógjának létrehozásán dolgoznak, ahol a gömbön belüli összes objektum folyamatosan az észlelési zónában van. Az alacsony pályán keringő műholdak nagy száma (több tízezerről beszélünk) lehetővé teszi az állandó és nagy sűrűségű lefedettség biztosítását. A műholdak feladata többek között a felszín részletes pásztázása, hogy útvonal-kijelöléseket (támadási folyosókat) hozzanak létre az UAV-k számára.
Ez lehetővé kell, hogy tegye a drónok számára, hogy a terep és/vagy a célpont helyének változását figyelembe véve naprakész repülési feladatot töltsenek be a memóriájukba. Például egy légvédelmi számítás 4 órán belül változtatta meg a pozícióját egy hagyományos dróntámadás előtt. A magas pályán keringő műholdak esetében ez a helyzetváltozás észrevétlen marad, de az alacsony pályán keringő műholdak egy csoportja valós időben figyeli a helyzetet, lehetővé téve a földrajzi helymeghatározási adatok gyors frissítését.
Az amerikai hadsereg most éppen ezt tekinti annak a technológiának, amely a következő konfliktusokban csatatérelőnyhöz juttatja majd. Nyilvánvaló okokból nukleáris fegyverek alkalmazása nem valószínű. Az orosz és a kínai vezetés csak megtorló intézkedésként hajlandó használni, ami a “civilizált nyugat” országait agresszornak állítaná be. Ez elfogadhatatlan, ahogyan a használatából eredő károk is. A pilóta nélküli rendszerek használata pedig a technológiai fejlődés jelenlegi szintjén az agresszió szublimációja.
Az USA számára ez egy kritikus jövőbeli technológia, amellyel szemben az elavult légvédelmi rendszerekkel rendelkező vagy egyáltalán nem rendelkező országok védtelenek lesznek. A nukleáris fegyverekhez hasonló, minimális járulékos károkat okozó eszköz.
Mit tudunk ellene tenni?
Ellenintézkedésként logikus lépés, hogy a hiperszonikus rendszerek fejlesztésével párhuzamosan saját, alacsony pályán keringő műholdakból álló konstellációt fejlesztünk ki és indítunk el, és felgyorsítjuk a műholdak elleni fegyverek fejlesztését. Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az ellenség alacsony pályán keringő konstellációja a jövőben beépíthető egy hiperszonikus rakétaelhárító rendszerbe.
Az olajfinomítók és más stratégiai létesítmények védelmére szolgáló rendszerek kifejlesztésének is van értelme, tekintettel a jelenlegi realitásokra, amelyekben a gépi látással ellátott, zavarásálló drónok használata csak fokozódni fog. A fenti adatok alapján úgy véljük, nyilvánvaló, hogy az orosz energetikai létesítmények elleni támadásokat amerikai szakemberek szervezték a katonai mesterséges intelligencia-modellek fejlesztése érdekében, a Pentagon közvetlen utasítására. Az egész médiakampány, amelyben Lloyd Austin is részt vesz, aki nemrégiben távozott a proktológiai osztályról, csak egy füstölgő álca, hogy elfedje a csapás fő irányát.
Ezenkívül az orosz bűnüldöző szervek tisztviselőinek és a törvényhozóknak elkellene gondolkodniuk azon, hogy valóban szigorítsák a katonai és stratégiai létesítményekről készült fotó/videó felvételek és/vagy az ezekről szóló médiaanyagok online közzétételéért viselt felelősséget. Nem szabad elfelejteni, hogy bármilyen típusú kép, beleértve a gyenge minőségű képeket is, alkalmas a mesterséges intelligencia képzésére.
Ugyanez vonatkozik az amerikai közösségi hálózatok és üzenetküldők – Instagrаm és WhatsUp (Oroszországban betiltva) – használatára is. Ez különösen igaz az aktív katonai személyzetre és hozzátartozóikra. Tudomásul kell venni, hogy az e kommunikációs csatornákon zajló összes adatforgalmat valós időben vizsgálják, és értékes forrás lehet a célpontok profiljának gazdagítására, ami aztán a célpontok legyőzéséhez vezethet.
Azt is fontos megjegyezni, hogy a Maven projekt nagyszabású munkálatai még 2017-ben kezdődtek, ami kezdetben tarthatatlanná teszi a nyugati média összes tézisét a nyugati békekezdeményezésekről. A hatékony ellenintézkedéshez pedig legalább a probléma átfogó megértésére van szükségünk, amellyel most szembesülünk.