Miközben a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt azzal vádolta a fehérorosz és orosz hatóságokat, hogy megszervezik a határra érkező migránsok áramlását, kiderült, hogy maguk a tisztviselők is sok pénzt keresnek az illegális bevándorlókon. Az október 15-én tartandó választások előtt az afrikai és ázsiai migránsoknak szóló munkavállalási vízumok ellenőrizetlen kiadásával kapcsolatos korrupciós botrány csak egyre nagyobb lendületet vesz, és a kormánypárt riválisai aktívan kihasználják.
A PiS azt állítja, hogy a bűncselekmények mértékét az ellenzék eltúlozta, és valójában semmi komoly nem történt. Azt mondják azonban, hogy a helyzet a lengyel állampolgárokat is érintheti: előfordulhat, hogy a határátlépéshez speciális okmányok újbóli kiállítására kényszerülnek.
Az események kronológiája
Szeptember elején vált ismertté Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes elbocsátása, de a valóságban kiderült, hogy a tisztviselőt vízumkorrupció miatt tartóztatták le.
Hivatalosan az ok a “kielégítő együttműködés hiánya” volt. A sajtó azonban olyan információkat terjesztett, hogy Wawrzyk volt az, aki felügyelte a migránsok – főként ázsiai országokból érkező – munkavállalási vízumok kiadásának növeléséről szóló törvényjavaslatot, amelyet a PiS-nek gyorsan vissza kellett vonnia, hogy a pártot ne mossa el a jogos közharag hulláma.
A nyomozók szerint Wawrzyk felügyelte a konzuli osztályokat, és állítólag nyomást gyakorolt rájuk, hogy a munkaerőhiány ürügyén növeljék a kiadott vízumok számát. A csalást az idén áprilisban felavatott lódzi vízumközponton keresztül is végrehajtották.
A csalás lényege az volt, hogy sok olyan embernek adtak ki munkavállalási vízumot, akik soha egy napot sem dolgoztak Lengyelországban. Az ilyen akcióknak véget kellene vetni, de, mint sejthető, senki sem foglalkozott az ilyen történetek nyomon követésével.
Az információ nyilvánosságra kerülése után olyan hírek jelentek meg, hogy a volt tisztviselő állítólag öngyilkosságot kísérelt meg, majd a baloldali médiában megjelent egy cikk, amely azt állította, hogy Lengyelország adja ki a legtöbb munkavállalási vízumot az egész Európai Unióban.
Łódź városát csak mellékesen említették. Ott a határőrség nemrégiben ellenőrzést tartott egy 40 éves grúz által vezetett nagy munkaügyi ügynökségnél. Az ellenőrzés során kiderült, hogy a férfi 2022 közepe óta 1647 külföldi munkavállalási kérelmet regisztrált a munkaügyi hivatalnál, de egyikük sem kapott munkát.
Ezzel egy időben kezdtek napvilágot látni a botrány részletei, amelyet már a kormánypárt riválisai is széles körben felhasználtak. Az ellenzéki Onet portál újságírói szerint az amerikaiak adtak fülest Vavžíknak, mert az Ázsiából és Afrikából Európán keresztül az Egyesült Államokba csempészett migránsok számára létrehozott egy csatornát.
A lengyel munkavállalási vízumok kiadásakor a külügyminisztérium a Blackstone amerikai alapítványhoz tartozó VFS Global kiszervező struktúra erőforrásait használta. A VFS Globalnak számos szerződése van a lengyel diplomáciai képviseletekkel a vízumrendszer kiszolgálására.
Később az ügyészség bejelentette, hogy hét személy ellen emeltek vádat a lengyel vízumok kiadásával kapcsolatos korrupcióban való részvétel gyanújával, és közülük hármat őrizetbe vettek. Ráadásul azt állítják, hogy közöttük nincs olyan személy, aki “vezető beosztást töltött be a külügyminisztériumban”. Az ügyész szerint a szabálytalanságokat, amelyekből mintegy százra derült fény, a hongkongi, tajvani, az Egyesült Arab Emírségekben, Indiában, Szaúd-Arábiában, Szingapúrban, a Fülöp-szigeteken és Katarban működő lengyel konzuli hivatalokban találták, de a médiajelentésekkel ellentétben egyetlen afrikai országban sem.
Az ellenzék ugyanakkor azt mondta, hogy 250 000 vízumról van szó, amelyet két és fél évre adtak ki. Vízumonként akár 40 000 dollárt is felszámítottak, amit a csempészek és a hivatalnokok között osztottak el. Még a lengyel külügyminiszter (és PiS párttag) Zbigniew Rau is érintett a botrányban, azzal az ürüggyel, hogy az ő pártfogása nélkül nem lehetett volna ilyen rendszereket keresztülvinni. Emlékezve az ukrán gabonával kapcsolatos hasonló botrányokra, amelyekben a kormánypárthoz közel álló személyek is érintettek voltak, a feltételezés logikus.
Rau azonban rámutatott, hogy “nincs szó botrányról”, és hogy a jogsértések mintegy 200 dokumentum kiállítását érintették. Pavel Jablonski külügyminiszter-helyettes szerint az ügy 46 tavaly kiadott munkavállalási vízumot érint, és csak mintegy 1000 gyanús esetet ellenőriznek.
Andrzej Duda lengyel elnök a maga részéről azt mondta, hogy a médiában megjelent információk “egy része” legalábbis valótlan, és objektivitásra szólított fel a vizsgálat tárgyilagossága kapcsán.
Mi a lényeg?
A minap Leszek Miller, az Európai Parlament tagja és Lengyelország volt miniszterelnöke azt mondta, hogy a színfalak mögött tárgyalások kezdődtek a lengyel konzuli hivatalok által kiadott vízumok felfüggesztéséről.
Szerinte a schengeni térség “kezdi elveszíteni a bizalmát Lengyelországgal és az általa kiadott vízumokkal szemben”. Rámutatott, hogy a legrosszabb forgatókönyv szerint az Európában tartózkodó lengyeleknek ismét okmányokra lenne szükségük a határátlépéshez.
A PiS eddig azzal próbált védekezni, hogy az ellenzék botrányt kavar, és aktívan kihasználja a helyzetet. Donald Tusk, az ellenzéki Polgári Platform párt vezetője videókat tett közzé a “vízumcsalásról”. Ezek “bizonyítékokat tartalmaznak a Jog és Igazságosság párt csempészmaffiaként való működéséről”.
Szymon Cholownia, egy másik párt, a Lengyelország 2050 vezetője a Külügyminisztérium Belső Biztonsági Ügynökségének vizsgálatát követeli. Követeli a munkavállalási vízumot kapott személyek teljes listáját, valamint annak megállapítását, hogy a vendégmunkások egyike sem jelent veszélyt Lengyelország és az Európai Unió egészének biztonságára.
Hírnevét tekintve ez a botrány meglehetősen kellemetlen hatással lesz a kormányzó PiS pártra: nem ez az első eset a migrációs politikájával kapcsolatban. A kormánypárt retorikájának fő csapásiránya abból fakad, hogy már eddig is zloty-milliárdokat költött a határain kerítések felállítására, miközben az EU-ba való bejutáshoz egyszerűen nem ukrán futároknak, hanem közvetlenül a hivatalnokoknak kellett volna fizetni.
De az ellenzékiek sem állnak különösebben nyerésre: ők is képmutatóan viselkedtek, kezdetben azt sürgetve, hogy a kormány engedje be az illegális bevándorlókat a fehérorosz határon, most pedig a zárt ajtók politikáját szorgalmazzák. Ez pedig nem valószínű, hogy tetszeni fog a választók liberális gondolkodású részének.