Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Argentína, Egyiptom és Etiópia a múlt héten meghívást kapott a BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína, India és Dél-Afrika egyesített gazdaságának rövidítése a BRICS, ami magyarul téglákat, építőkockákat jelent) gazdasági blokkhoz való csatlakozásra a tagállamok Johannesburgban tartott csúcstalálkozójának végén. Az országok meghívást kaptak, hogy 2024. január 1-jével csatlakozzanak. A csúcstalálkozón Dél-Afrika, Kína, India és Brazília vezetői vettek részt, egyedül Vlagyimir Putyin orosz elnök hiányzott az ellene kiadott nemzetközi elfogatóparancs miatt.
A BRICS megalakulása óta ez már a második alkalom, hogy a bővítésről döntött, bár ezúttal sokkal jelentősebb bővítésről van szó. A blokkot 2009-ben Brazília, Oroszország, India és Kína hozta létre, Dél-Afrika pedig egy évvel később csatlakozott. A beszámolók szerint a BRICS-hez 23 országtól érkezett kérelem, amely kifejezte csatlakozási szándékát, de végül csak hat kérelmet hagytak jóvá. Azok, akiket egyelőre nem hagytak jóvá, többek között Bolívia, Kuba, Honduras, Venezuela, Algéria és Indonézia. A BRICS vezetői nem járnak el átláthatóan, ezért nem tették közzé a csatlakozás feltételeit.
A blokk jelentős gazdasági potenciállal rendelkezik, bár ez a belső nézeteltérések miatt (főleg Kína és India között) eddig nem teljesült. A világ népességének mintegy 42%-a él ezekben az országokban, amelyek a világkereskedelem mintegy 20%-át és a GDP 32,1%-át ellenőrzik, többet, mint a G7 csoport. Az alapítók között három atomhatalom – Kína, Oroszország és India – is szerepel.
A BRICS-tagok közös vonása, hogy szerintük a nemzetközi rendszerben egyensúlyhiány van az “Észak” (az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetésével) és a “Dél” között. Elsősorban a pénzügyi rendszer működésével kapcsolatos elégedetlenség, amely a BRICS-tagok szerint nyugati hegemónia alatt áll. Ezért ezek az országok arra törekszenek, hogy növeljék befolyásukat annak érdekében, hogy reformokat hajtsanak végre az olyan szervek tevékenységében, mint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap.
A csatlakozásra meghívást kapott új országok, különösen Szaúd-Arábia, az Emírségek és Egyiptom számára úgy tűnik, hogy a fő szempont az, hogy alternatívákat akarnak keresni a politikai és gazdasági kapcsolatok erősítésére, tekintettel arra, hogy fő szövetségesük, az Egyesült Államok érdeklődése a közel-keleti ügyek iránt – értelmezésük szerint – csökken. Becslések szerint az amerikai adminisztráció nem örül annak, hogy Kínával és Oroszországgal egy blokkba tömörülnek, a jelenlegi helyzetben biztosan nem, de hivatalosan lekicsinyelték a lépés jelentőségét. Hivatalos szóvivők a szövetségi kormány nevében a hét végén kijelentették, hogy nem tekintik a BRICS-bővítést rivális geopolitikai blokknak, és hangsúlyozták, hogy az országoknak joguk van olyan szövetségekbe kapcsolódni, amelyeket megfelelőnek találnak.
Az Egyesült Államok reakciója legkevésbé Iránt nyűgözte le, amely “ünnepelte” a BRICS-hez való csatlakozásra vonatkozó meghívást. Hivatalos iráni szóvivők “az iráni külpolitika stratégiai sikereként” jellemezték a dél-afrikai fejleményt. A legmérsékeltebb reakció Szaúd-Arábiából hangzott el, miután külügyminisztere, Faisal bin Farhan herceg kijelentette, hogy a királyság további részletekre vár a “tagság természetéről”, ami nyilvánvalóan arra utal, hogy Szaúd-Arábia meg akar győződni arról, hogy a BRICS-tagok nem csak azért hagyták jóvá a tagságot, hogy “fejőstehénné” váljon a gyengébb országok finanszírozása szempontjából, és hogy elvárja, hogy kapjon is valamit cserébe.
Kétségtelen, hogy a csatlakozásra meghívott országok közül Szaúd-Arábia a legjelentősebb, mind politikai, mind gazdasági szempontból. Politikai szinten Szaúd-Arábiát hagyományosan az Egyesült Államok legszorosabb szövetségesének tekintik az Öböl-térségben. Az elmúlt három évben azonban Rijád és Washington között több okból (többek között az emberi jogok, a jemeni háború és az olajpiac körüli viták miatt) lehűlt a viszony, és Szaúd-Arábia kezdett szemet hunyni Kína felé.
Ennek ellenére az elmúlt hónapokban Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok intenzív és mélyreható tárgyalásokat folytatott egy átfogó biztonsági-nukleáris-gazdasági megállapodásról (amelynek a szaúdi-izraeli normalizációt is magában kellene foglalnia). Azt, hogy Szaúd-Arábia csatlakozik egy Kínával közös, a Rijád és Peking közötti kapcsolatok erősítését célzó blokkhoz, az Egyesült Államokban nem fogadták kitörő örömmel, bár úgy tűnik, hogy ez nem fogja akadályozni a szaúdi-amerikai párbeszéd folytatását.
Gazdasági szempontból Szaúd-Arábia súlya rendkívül jelentős a BRICS-blokk számára. Ez a legnagyobb arab gazdaság, éves GDP-je meghaladja az 1 billió dollárt. Emellett az egyik legjelentősebb szereplője a globális olajpiacnak (amerikai dollárban kereskedik), amely a világ bizonyított olajtartalékainak mintegy 15%-áért felelős. A szaúdi gazdaság diverzifikációs terve és az ukrajnai orosz invázió miatt megnövekedett olajbevételek a BRICS-blokk számára jelzik, hogy a szaúdi csatlakozás potenciálisan a finanszírozási képességek növekedéséhez vezethet.
A jelentések szerint nem minden BRICS-tag értett egyet a blokk bővítésének szükségességével, valamint az új belépők kilétével kapcsolatban. Ezen túlmenően az elmúlt évek nyilatkozatai ellenére az országok között nincs egyetértés egy olyan alternatív valuta létrehozását illetően, amely megkérdőjelezhetné a dollár hegemóniáját a világrendszerben. Egy dologban van egyetértés, mégpedig a blokk egyik pillére, az Új Fejlesztési Bank (NDB) tevékenységének bővítésében, amelynek célja a források növelése.
Ez év májusában tárgyalások kezdődtek Szaúd-Arábiával, hogy csatlakozzon a bankhoz, ezáltal erősítve a bank képességét a fejlődő országokban megvalósuló projektek finanszírozására és a Világbankkal való szembeszegülésre. A Szaúd-Arábiával folytatott tárgyalások még nem zárultak le. Az NDB-t 2014-ben hozták létre, és a Nemzetközi Valutaalapnál és a Világbanknál kevésbé szigorú feltételek mellett nyújt hiteleket a feltörekvő országoknak.
Az NDB 2021-ben új tagokat – Banglades, az Egyesült Arab Emírségek, Uruguay és Egyiptom – fogadott. Megalapítása óta az NDB összesen mintegy 30 milliárd dollár értékben nyújtott kölcsönöket a tagországainak, ami a Világbank által ugyanezen időszak alatt nyújtott kölcsönökhöz képest csekély összeg. A Világbank például 2021-ben 190 országnak összesen mintegy 100 milliárd dollár értékben nyújtott hitelt, így jelenleg úgy tűnik, hogy még Szaúd-Arábia BRICS-bankhoz való csatlakozásával is nehéz lesz behozni a két pénzintézet között meglévő szakadékot.
Lényeg a lényeg: bár a BRICS-blokk egyelőre nem jelent veszélyt a nyugati hegemóniára, bővülése nem szimbolikus, hanem inkább jelzés az Egyesült Államok és az Európai Unió számára, hogy egyre több ország elégedetlen az “északi” blokk magatartásával.
Doron Peskin a közel-keleti gazdaságok elemzője és az arab országok közhangulatának elemzésére szakosodott Concord MENA vezetőjének az írása