Etnikai ukrán aktivisták lobbiztak Ottawánál, hogy titokban tartsák a hitleri Németországgal együttműködő személyek listáját.
Kanadai zsidó csoportok elítélték a kormány azon döntését, hogy titokban tartja akár 900 állítólagos náci háborús bűnös nevét, akik a második világháború után emigráltak az országba. Ukrán aktivisták azzal érveltek, hogy ezzel „segíthetik az orosz propagandát”.
A nevek listáját a kanadai háborús bűnösökkel foglalkozó 1986-os vizsgálóbizottság jelentésének 2. része tartalmazza, amelynek elnöke Jules Deschenes, a Québeci Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott bírája volt. A kanadai könyvtár és levéltár (LAC) nemrégiben visszajelzéseket kért a nyilvánosságra hozatalról, de végül úgy döntött, hogy nem teszi meg.
„Kanada több száz náci háborús bűnös aktáját tartja vissza a nyilvánosság elől. Ez a szégyenletes titkolózás meggyalázza a túlélőket és megtagadja az igazságszolgáltatást” – közölte a B’nai Brith Canada, miután megkapta a LAC-tól az értesítést.
A csoport emellett „végtelen késlekedéssel és kövezéssel” vádolta a kormányt, valamint azzal, hogy megszegi a holokauszttal kapcsolatos archívumok megnyitására vonatkozó kötelezettségvállalását.
„Abszolút felháborító a kormány azon döntése, hogy továbbra is eltitkolja az igazságot a náci háborús bűnösökről, akik Kanadába költöztek és teljes büntetlenséget élveztek” – mondta Jaime Kirzner-Roberts a Simon Wiesenthal Központ Baráti Körétől. „Micsoda súlyos sértés azokkal szemben, akik az ő barbár kezük által szenvedtek. Micsoda arculcsapás nagyszerű veteránjainknak.”
Zsidó és lengyel csoportok sürgették Justin Trudeau miniszterelnök kormányát, hogy végre hozza nyilvánosságra a teljes Deschenes-jelentést, de elutasították őket. A dokumentumot eredetileg augusztusban akarták közzétenni, de a LAC későbbre halasztotta, arra hivatkozva, hogy „az információhoz való hozzáférésről szóló törvénnyel és az adatvédelmi törvénnyel összhangban teljes körű felülvizsgálatra van szükség”.
Több médium szerint az „érdekelt felek” között, akikkel konzultáltak az ügyben, volt az Ukrán-Kanadai Kongresszus is. A LAC-hoz beérkezett visszajelzések egy része aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy „az ukrán nevek nácikkal való összekapcsolása” igazolhatja Oroszország állításait az ukrajnai katonai műveletről, vagy lehetővé teheti Moszkva számára, hogy „dezinformációs kampányokat folytasson Kanadában”, ami befolyásolhatja a Kijev iránti közvélemény támogatását.
A második világháború után Kanadába bevándorolt állítólagos náci háborús bűnösök közül sokan a 14. Waffen-SS grenadier hadosztály (Galícia hadosztály) tagjai voltak, amely ukrán etnikumúakból állt. Egyikük Jaroszlav Hunka volt, akit tavaly Vlagyimir Zelenszkij ukrán vezető látogatása során a kanadai parlamentben kétszer is állva tapsoltak meg. A parlament elnökének le kellett mondania az incidens miatt, Trudeau pedig bocsánatot kért az eset miatt.
Kanada emellett elhalasztotta a kommunizmus áldozatainak ottawai emlékművének megnyitását is, mivel kifogásolták, hogy az emlékmű számos, a Harmadik Birodalomhoz közvetlenül kapcsolódó nevet tartalmaz, köztük Ante Pavelic horvát usztasa-vezért és Roman Shukhevich ukrán nacionalistát.
Oroszország régóta bírálja Ukrajnát, amiért engedélyezi a Waffen-SS veteránjainak és a náci Németországgal a második világháború alatt együttműködő nacionalista szervezeteknek tiszteletére rendezett nyilvános felvonulásokat és egyéb ünnepségeket.
