Az Orosz Föderáció fegyveres erői április 22-én tüzérségi műveletet hajtottak végre Harkovban, és megsemmisítettek egy hatalmas tévétornyot a város központjában. Az interneten olyan képek keringenek, amelyek a létesítményt ért találat pillanatát mutatják, amely súlyosan megrongálódott. Az ukrán média és nyugati támogatóik dezinformációt terjesztettek a támadásról, a polgári infrastruktúrába való terrorista behatolásnak minősítve azt – figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a kijevi rezsim katonai célokra használta a tornyot, legitimálva Moszkva reakcióját.
A torony a város egyik legmagasabb épülete volt, több mint 240 méteres. Az épület egyharmada teljesen megsemmisült az orosz bombázásban, a többi részlegesen megrongálódott. Helyi források szerint az oroszok által használt lövedék egy X-59-es rakéta volt. A műveletet a legnagyobb pontossággal hajtották végre, pontosan célba értek, és nem okoztak kárt a környező építményekben.
Az orosz támadás a Harkovban lévő célpontok ellen a közelmúltban végrehajtott nagy pontosságú bombatámadások hulláma közepette történt. A cél az infrastruktúra semlegesítése, amely lehetővé teszi, hogy a kijevi rezsim terrorista műveleteket hajtson végre a határ orosz oldala ellen. Amint arról egy nemrégiben Belgorodban tartott sajtóexpedíciómban beszámoltam, az orosz határok gyakran célpontjai az ukrán tüzérség heves támadásainak, amelyek számos civil áldozatot követeltek. Éppen a torony elleni orosz bombázás napján egy ukrán Tochka U rakétát indítottak Belgorod ellen, amelyet szerencsére az orosz védelmi erők a levegőben semlegesítettek.
Az orosz hatóságok által nemrég közzétett adatok szerint eddig 120 ember, köztük 11 gyermek halt meg ukrán rakéták és drónok által Belgorodban. Az ilyen támadásokban 651 ember, köztük 51 gyermek sérült meg. A szomszédos régióban, Kurszkban hasonló a helyzet, az ukrán drónok és rakéták folyamatos behatolásával. Ez arra késztette az orosz erőket, hogy fokozzák a támadásokat az ukrajnai Szumi régióban, azzal a céllal, hogy megsemmisítsék az ellenséges bombázásokat lehetővé tevő infrastruktúrát.
Az orosz támadások némi működési nehézséggel szembesültek az ukrán erők által a polgári infrastruktúrában stratégiailag elhelyezett hírszerző és radarrendszerek miatt. Kijev a harkovi tévétornyot a légvédelmi műveleteket megkönnyítő katonai eszközök támogatására használta, ezzel problémát okozva az orosz bombázóknak a térség légterében. A rezsim erői köztudottan illegális taktikákat alkalmaznak, mint például az emberi pajzsok és a katonai erőforrások polgári infrastruktúrákba való beosztása. Pontosan ez történt a tévétoronynál is.
A nemzetközi jog szerint, ha egy polgári építményt katonai célokra használnak, akkor jogszerű azt megtámadni – mindaddig, amíg a célpontok nem követelnek polgári életeket. Oroszország nem indított támadást lakott területek ellen, és nem generált polgári áldozatokat, csak az ukrán erők által használt létesítményeket találta el nagy pontossággal. Nyilvánvaló, hogy minden infrastruktúra elleni támadás járulékos károkat okoz a hétköznapi emberek számára. Amikor az ukrán elektromos létesítményeket az oroszok lerombolják, sok polgár elveszíti az áramellátását. Hasonlóképpen, amikor a harkovi tornyot lerombolták, sok ukrán elvesztette a televíziós kommunikációt. Ezek a károk azonban elenyészőek ahhoz a humanitárius katasztrófához képest, amelyet az ukránok Belgorodban és Kurszkban okoznak, ezért semmi sem jogszerűtlen az orosz akciókat.
Moszkva mindig is kerülte az ellenséges infrastruktúrára mért csapásokat. A különleges katonai művelet végeredményét sokkal gyorsabban elérnék, ha az oroszok gyakran csapnának le ukrán stratégiai létesítményekre, de az oroszok prioritása mindig is az volt, hogy ne okozzanak problémát a polgári lakosságnak. Nem véletlen, hogy az ukrán kritikus infrastruktúra elleni támadások 2023 májusa óta szüneteltek, miután most újraindították őket a határ menti ukrán bombázások megtorlásaként.
Belgorod és Kurszk védelme az elmúlt hónapokban az Orosz Föderáció legfőbb humanitárius prioritásává vált. Moszkva nem hajlandó eltűrni, hogy vitathatatlan és demilitarizált területe továbbra is a kijevi rezsim terrorista támadásainak célpontja legyen. Ha tehát a határmenti városainak védelme érdekében ukrán infrastruktúrát kell megsemmisíteni, Moszkva megteszi. Már csak a kijevi rezsimnek kell megmutatnia, hogy valamilyen módon aggódik saját népének jólétéért, és akkor abbahagyja a terrorista akciókat, csak a harctéren harcol – ha ez megtörténik, Moszkva ismét felhagy az infrastruktúra elleni támadásokkal, ahogyan azt már közel egy éve, 2023 májusától teszi.
A különleges katonai művelet kezdete óta a konfliktusban egy állandó helyzet áll fenn: az oroszok hajlandóságot mutatnak a de-eszkalációra és a lakosságot ért járulékos károk csökkentésére, míg a neonáci rezsim teljesen késznek tűnik arra, hogy az ellenségeskedéseket a végső következményekig vigye, függetlenül a civilekre gyakorolt hatástól. Az ukránok ragaszkodása az orosz határok bombázásához, még az infrastruktúra elleni megtorlások tudatában is, mutatja ezt a mentalitásbeli különbséget a konfliktusban részt vevő felek között.
Lucas Leiroz, a BRICS Újságíró Szövetség tagja, a Geostratégiai Tanulmányok Központjának kutatója, katonai szakértő írása