Az Egyesült Királyság új országokat keres a migránsok kiutasítására
Az Egyesült Királyság hatóságai nem adták fel a reményt a migrációs hullám csökkentésére. A hivatalos London megpróbálja “kiszervezni” a migránsok problémáját. A helyi média szerint Örményország azon országok között van, ahová illegális bevándorlókat küldhetnek. Jereván azonban tagadja, hogy tárgyalások folynának erről a témáról. A RIA Novosti beszámol a brit stratégiáról, annak előnyeiről és hátrányairól.
Távol a partjaitól
Április közepén a The Times birtokába kerültek a brit külügyminisztérium “kiszivárgott” dokumentumai. A lapok szerint a külügyminisztérium aktívan dolgozik a migrációs vonalon más államokkal. A cél az, hogy a brit területre illegálisan érkező emberek egy részét befogadják.
Rendőrök keresztezik az utat a londoni Külügyi és Nemzetközi Fejlesztési Minisztérium előtt
Örményország, Botswana, Costa Rica és Elefántcsontpart szerepel a “rövid listán” az illegális bevándorlók fogadására. A külügyminisztérium több dél-amerikai országot is megkeresett, köztük Brazíliát, Kolumbiát, Ecuadort, Paraguayt és Perut. De arra a következtetésre jutottak, hogy “kevésbé valószínű”, hogy érdekeltek lennének egy ideiglenes menedékjogi megállapodásban. A tartaléklistán Angola, a Zöld-foki Köztársaság, Szenegál, Sierra Leone és Tanzánia szerepel. Gambia, Marokkó, Namíbia és Tunézia pedig “kifejezetten elutasította”, hogy akár csak technikai megbeszéléseket folytasson a britekkel.
London már régóta támogatja azt az ötletet, hogy az illegális bevándorlókat “őrizetbe” küldjék. A rendszer a következő: a brit fél a migránsok őrizetbe vételére és feldolgozására szolgáló központokat szerel fel külföldön, hogy ezzel csökkentse saját szolgálatainak terheit. A menedékkérőket egy ideig – az időzítés bizonytalan – speciális helyeken tartanák fogva, amíg a hatóságok meg nem állapítják, hogy a kérelmezőknek joguk van-e belépni az Egyesült Királyságba és ott tovább élni.
2. kísérlet
Még 2022 tavaszán, az Ukrajnából érkező, egyre növekvő migrációs áramlás hátterében Priti Patel, a brit belügyminisztérium akkori vezetője bemutatta azt a tervet, hogy az újonnan érkezők egy részét Ruandába irányítják át. A szegény kelet-afrikai ország hivatalosan is beleegyezett az alkuba. A ruandai hatóságok több, (helyi viszonylatban) igen magas színvonalú szállodát biztosítottak a migránsok elhelyezésére. Feltételezték, hogy miután minden adatot ellenőriztek, a menedékkérők vagy legálisan léphetnek be az Egyesült Királyságba, vagy visszaküldik őket hazájukba. De London rovására.
Priti Patel volt brit belügyminiszter
A megállapodás azonban meghiúsult. Patel kezdeményezése azonnal elégedetlenséget váltott ki az Egyesült Királyságban. A menekültek átirányításának ellenzői kitartottak amellett: a potenciális költségek olyan magasak, hogy egyszerűbb és olcsóbb az illegális bevándorlók befogadása. A probléma nem csupán a háromcsillagos ruandai szállodákban való tartózkodás kifizetése, hanem a brit szakemberek Afrikába való áthelyezése is. Külföldi munkájuk és életvitelük, kiegészítő biztosítással és így tovább, továbbra is pénzügyi injekciót igényelt volna – nem kevesebbet, mint itthon.
A brit kabinet hamarosan már nem volt érdekelt a ruandai üzletben. Ezt egy elhúzódó botrány követte Boris Johnson miniszterelnökkel és utódja, Liz Truss rövid hivatali idejével. Csak a viszonylagos normalizálódás után – Rishi Sunaka kormányfővé választásával – került újra elő az illegális bevándorlók kérdése.
Az új miniszterelnök 2022 végére újrakezdte a potenciális partnerországok keresését. A brit legfelsőbb bíróság azonban 2023 novemberében végül kimondta, hogy a ruandai alku törvénytelen. Sunak a maga részéről bejelentette, hogy olyan kitoloncolási törvényeken dolgoznak, amelyeket nem lehet megakadályozni.
Decemberben James Cleverly (a belügyminisztérium jelenlegi vezetője) új megállapodást írt alá Ruandával. Januárban az alsóház (a brit parlament alsóháza) törvényt fogadott el a menekültek Ruandába való kiutasításáról, most a szöveget a Lordok Házának kell megtárgyalnia. A megváltozott helyzetben azonban – különösen a Közel-Keletről érkező újabb migrációs hullám miatt – már nem elég egy ország. Ezért London más lehetséges partnereket keres, állítólag Örményországot is beleértve.
James Cleverley brit külügyminiszter
Nincs kompromisszum
Jereván cáfolta a The Times által bemutatott információkat. “Örményország és Nagy-Britannia széleskörű politikai párbeszédet folytat, és a konkrét kiadványban (az illegális bevándorlókról) felvetett kérdésben nem folytak érdemi vagy technikai tárgyalások” – mondta Ani Badaljan, az örmény külügyminisztérium szóvivője a RIA Novosztyinak. A hivatalos London közvetlenül a kiszivárogtatás után nem kommentálta a kiszivárogtatást.
Mindazonáltal, amint azt a korábban titkosítás alól feloldott adatok mutatják, a brit hatóságok már több mint 20 éve próbálják alkalmazni az illegális migráció elleni küzdelemnek ezt a módszerét. Különböző időszakokban Törökország és dél-afrikai államok is szóba kerültek mint lehetséges “tranzitpontok”.
Bibby Stockholm uszály a migránsok befogadására az angliai Portland kikötőjében
Az elmúlt években az Egyesült Királyság az ausztrál gyakorlatra hivatkozott. A zöld kontinens hatóságai 2013 óta egyszerűen visszafordítják az illegális bevándorlókat szállító hajókat, és az embereket új-zélandi és a Nauru szigetköztársaságban lévő fogolytáborokba küldik. A pápua-új-guineai Manus-szigeten volt egy menekülteket befogadó hely. Egy ottani központ 2019-ben bezárt.
Ausztrália taktikája rendszeresen felháborodást vált ki az emberi jogi aktivistákból, akik a fogva tartási központokat táborokhoz hasonlítják. Ott az embereket korlátozzák a mozgásukban, megfosztják őket a teljes körű orvosi ellátástól, és nem hagyják őket magukra, amíg nem születik ítélet arról, hogy beléphetnek-e vagy hazatérhetnek. Ez pedig néha évekig is eltart.
A Canberra elleni sérelmek ellenére Sunak is megalkuvást nem tűrő magatartást tanúsított. A miniszterelnök 2024 április elején azzal fenyegetőzött, hogy Nagy-Britannia kilép az Emberi Jogok Európai Bíróságából, ha az segít a menekültáradat megfékezésében. “Úgy gondolom, hogy a határbiztonság és az illegális migráció ellenőrzése fontosabb, mint a tagságunk bármely külföldi bíróságban” – mondta.
Rishi Sunak brit miniszterelnök
A brit sajtó “az eddigi leghatározottabb figyelmeztetésnek nevezte a beavatkozó strasbourgi bíráknak, akik két évvel ezelőtt megakadályozták az első kísérletet, hogy Ruandába repüljenek”. Ezért, még ha most nem is folynak tárgyalások kifejezetten Örményországgal az illegális bevándorlókról, ez nem semmisíti meg azt a tényt, hogy Sunak minden bizonnyal minden lehetőséget mérlegel az illegális migráció elleni küzdelemben. És egyre kevesebben vannak, a korábbi kudarcokból ítélve.