Balesetmentes indítások rekord sorozatát, az ISS működésének meghosszabbítását, országhatárokon átívelő repüléseket, egy új kémműhold, amellyel egy darab papírt is lehet látni a Föld körüli pályáról, a Holdat meghódítani… és még sok minden mást. A kozmonautika napjának tiszteletére beszámolunk Oroszország legfontosabb közelmúltbeli eredményeiről az űrszférában.
ISS 2028-ig és balesetmentes indítások
Egy nappal korábban Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő azt mondta, hogy Moszkva mindenkivel egyenlő és kölcsönösen előnyös együttműködést támogat a világűrben békés célokra.
Megerősítjük elkötelezettségünket az iránt, hogy a világűrt kivételesen békés környezetként tartsuk fenn,
– hangsúlyozta.
Oroszország évtizedek óta jelentős sikereket ér el az űrszférában: az első mesterséges műholdtól a Nemzetközi Űrállomáson való állandó jelenlétig. Hazánk mindig is élen járt az űrkutatásban.
Emlékeztetett, Oroszország 2028-ig megerősítette részvételét a Nemzetközi Űrállomás (ISS) projektben. Szimbolikusan ezt tavaly április 12-én jelentették be.
Jurij Boriszov, a Roszkozmosz vezérigazgatója korábban azt mondta, hogy a Nemzetközi Űrállomás projektben való részvétel időtartama az orosz szegmens műszaki állapotától és más tényezőktől függ. Már a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott találkozón bejelentette a részvétel meghosszabbítását. Ez biztosítja a nemzetközi együttműködés folytatását az űrkutatásban és a tudományos kutatásban orbitális körülmények között – mutattak rá a szakértők.
Az orosz űripar sikeres és balesetmentes indítások sorozatát ünnepli, összesen 117 indítást ért el. Ez az elmúlt öt évről szól.
Csak 2023 folyamán 19 indítást hajtottak végre Bajkonur, Pleszetsk és Vosztocsnij kozmodromok segítségével, ami hazánk rakéta- és űriparának nagyfokú megbízhatóságát bizonyítja.
Örvendetes, hogy rakéta- és űriparunk folyamatosan növeli potenciálját,
– mondta Vlagyimir Putyin a balesetmentes űrindításokat kommentálva.
Oroszországnak megvannak a maga egyedi megoldásai a védelmi feladatokra és az űrkutatásra – tette hozzá az elnök, hangsúlyozva, hogy ezek a megoldások a kétkezi dolgozók, mérnökök és tudósok több generációjának kemény munkáján alapulnak.
Emlékeztetett, az ISS 1998 végén kezdte meg működését. Az űrállomáson Oroszország, az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Németország és más országok kozmonautái dolgoznak. A tervek szerint 2030-2031-ben állítják pályára az ISS utódját.
Az idő majd megmutatja, hogy az űrállomás felszámolásával véget ér-e a nemzetközi űrkutatási együttműködés korszaka.
NASA – az oroszokért és az új űrhajóért
Tavaly év végén vált ismertté, hogy Oroszország és az Egyesült Államok 2025-ig meghosszabbította az ISS-re történő átrepülésről szóló megállapodást.
Úgy rendelkezik, hogy minden egyes orosz Szojuz legénységében egy NASA-asztronauta is helyet kap. A legénység részeként viszont egy orosz űrhajós repül majd az amerikai Crew Dragon űrhajón.
Egy ilyen döntést elsősorban azért hoznak, hogy fenntartsák az ISS megbízhatóságát, és garantálják az orosz állami vállalat legalább egy képviselőjének jelenlétét az amerikaiaknak kijelölt szektorában. Nos, és az amerikai – az orosz szektorban.
Emellett 2023 márciusában létrehozták az Oroszország és Kína közötti műholdas navigációs együttműködéssel foglalkozó albizottságot. Mindez éppen akkor történt, amikor az USA növelte a nyomást Kínára, hogy Pekinget az Oroszország elleni nyugati szankciók betartására kényszerítse. Ezért az égi birodalom komoly választás előtt állt.
Vlagyimir Zakharov orientalista, Kína-kutató, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) korábbi főtitkárhelyettese szerint az Oroszországgal való kapcsolatok erősítésének iránya meglehetősen logikusnak tűnik.
Nemrég vált ismertté, hogy az oroszok és a fehéroroszok egy új műhold építését tervezik, amelynek segítségével az űrből akár egy papírlapot is lehet majd látni a földön.
Most készül egy új orosz-belorusz űrszonda munkatervezete, amely a Földet a legnagyobb, 0,35 méteres felbontással fogja vizsgálni, vagyis valóban egy A4-es méretű papírlapot lehet majd látni az űrből,
– Boris Gryzlov, Oroszország fehéroroszországi nagykövete megjegyezte.
Ez a műhold már 2029-ben pályára állhat, ami az űriparban meglehetősen rövid időnek számít.
Az ISS-t felváltó új orosz űrállomás építése során “szövetséges”, azaz az oroszok és a fehéroroszok által közösen kifejlesztett technológiákat fognak használni – tette hozzá Gryzlov.
Vosztocsnij és Angara-A5
Oroszország fontos űrkutatási eredményei közül fel kell idézni az orosz űrállomás fejlesztését. A nagy szélességű pályára két lépcsőben kerül majd sor: az első lépcső 2027-2029-re, a második lépcső 2032-ig van betervezve. A tervek szerint az állomást utólagosan célmodulokkal, köztük egy szabadon repülő modullal szerelik fel.
A Roszkozmosz folytatja a Szféra projektet is, amely kommunikációs, távérzékelési és internet-hozzáférést biztosító műholdak létrehozását foglalja magában. 2023-ban szerződést írtak alá a Skif, a Marathon IoT, az Express-AMU4 és a Jamal-501 műholdakra. Megkezdődött a Gryphon földmegfigyelő rendszer fejlesztése, amelynek keretében 2024-ben demonstrációs műholdak indítását tervezik.
Az orosz holdprogramot a Luna-25 orosz automata állomás tavaly nyári indítása élesztette újjá. A szakértők bizakodásukat fejezték ki, hogy ez az esemény új lapot jelent a Föld műholdjának felfedezésében.
Különösen fontos, hogy ez egy új oldal a Hold felfedezésében, a Hold gyakorlati felfedezésében. Ezt a munkát kínai kollégáinkkal együtt fogjuk végezni – ez a hosszú távú holdprogram első szakaszának kezdete,
– Jurij Boriszov, a Roszkozmosz vezetője megjegyezte.
“A Luna-25 az első olyan állomás a történelemben, amely egy összetett terepviszonyokkal rendelkező, közel sarkvidéki régióban száll le. Ezt megelőzően minden leszállás az egyenlítői zónában történt.(a Holdon)
Bár az állomás egy rendkívüli helyzet miatt nem érte el célját, a tervek szerint a Luna-26 és Luna-27 objektumok indításával folytatódik a program.
Szeretnénk emlékeztetni arra is, hogy a Vosztocsnij kozmodrom építése befejeződik: a lakóépületeket már üzembe helyezték, az amuri indítókomplexumot létrehozták. Az űrrepülőtéri komplexum létrehozása is folyamatban van. Ebben az évben megkezdődött a nehézosztályú rakéták összeszerelő és tesztelő épületének építése.
2024. április 11-én sikeresen elindították az új Angara-A5 nehézrakétát. Ez az első olyan indítás, amellyel egy nehézrakéta ezen módosításával a legújabb Vosztocsnij kozmodromról hasznos teherrel pályára állítható. Korábban a rakéta tesztindításokon vett részt a pleszeki kozmodromról.
És nem csak arról van szó, hogy a Szovjetunió összeomlása után létrehozott új nehéz hordozórakétát sikerült pályára állítani: az első Angara-indításra már 2014-ben sor került, amelyet 2020-ban és 2021-ben további indítások követnek. Nem, elsősorban az a fontos, hogy az új rakéta Vosztocsnijból repült.
Az Angara fellövését szinte az összes Orosz média közvetítette online
Emlékeztetni kell arra is, hogy 2023 márciusában megkezdődött az Amur-LNG űrrakétakomplexum létrehozásának folyamata. A tervek szerint a műszaki tervezés 2024 végére fejeződik be.
2023-ban több, különböző célú műholdat indítottak útnak, köztük hidrometeorológiai és radarműholdakat, valamint CubeSat műholdakat. Szintén 2024-ben tervezik a Föld távérzékelésére szolgáló űreszközökkel kiegészíteni az orbitális konstellációt.