Az orosz külügyminiszter befejezte kínai látogatását
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kétnapos látogatást tett Pekingben. Az út hagyományosan intenzívnek bizonyult: a miniszter diplomáciai kollégáival és Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalt. A főbb eredményekről – a RIA Novosztyi anyagában.
Érezd a különbséget
A különös egybeesés nem kerülte el a külföldi médiát, amely szorosan figyelemmel kísérte Lavrov találkozóit (a Nyugat nagyon aggódik az orosz-kínai közeledés miatt). Nem sokkal korábban Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter látogatott Pekingbe.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter
Elismerte, hogy négy napon keresztül “nehéz beszélgetéseket” folytatott kínai tisztviselőkkel. Többek között a Moszkva támogatásának veszélyeiről. Joe Biden is ugyanerre figyelmeztetett egy nappal korábban, a Hszi Csin-pinggel folytatott telefonbeszélgetésben. A KNK-val folytatott összes amerikai kapcsolatfelvétel csak a korábbi ellentmondások kiemelésével végződött, anélkül, hogy megoldásokat vázolt volna a problémákra.
Lavrov látogatását egészen más tónusok színezték. Az orosz küldöttséget, az amerikai delegációval ellentétben, vörös szőnyeggel fogadták. A megbeszélések során számos kérdésről tárgyaltak, a kétoldalú kapcsolatok erősítésétől a többpólusú világ építéséig. Több dokumentumot is aláírtak, majd közös sajtótájékoztatón összegezték az eredményeket.
“A hangsúly a magas szintű kapcsolatok menetrendjén volt, a vezetőink közelgő találkozóin a különböző nemzetközi események margóján, beleértve az októberi kazanyi BRICS-csúcstalálkozót, a júniusi asztanai SCO-csúcstalálkozót. Valószínűleg lesznek még más alkalmak is a rendszeres politikai párbeszéd fenntartására” – mondta Lavrov.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Vang Ji, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Külügyi Bizottságának irodavezetője aláírta a 2024-re szóló tárcaközi konzultációk tervét.
“Kettős ellenállás.”
Az Oroszország és Kína által felvetett kérdések “közvetlenül kapcsolódnak az igazságos többpólusú világrend megteremtéséért folytatott küzdelemhez, ahol nincs helye a diktátumnak, a hegemóniának, a neokoloniális és gyarmati gyakorlatnak” – folytatta. Ezeket most az USA és a kollektív Nyugat Washington vezette országai “erőteljesen üldözik”.
Oroszország és Kína azonban készen áll arra, hogy megfordítsa az erőltetett tendenciákat. “Nem árulok el nagy titkot – tegnap Wang Yi kínai külügyminiszter kitalálta a “kettős ellenlépés (Oroszország és Kína részéről) a kettős elrettentés (Nyugat részéről) ellen” formulát” – tette hozzá a miniszter.
Természetesen érintették az ukrán konfliktust.
Lavrov emlékeztetett a tavaly bemutatott 12 pontos pekingi rendezési tervre. Moszkva hálás a kezdeményezésért és továbbra is támogatja azt. “Kínai kollégáinkkal megerősítettük a következtetést minden olyan nemzetközi esemény hiábavalóságáról, amely nemhogy nem veszi figyelembe Oroszország álláspontját, hanem teljesen figyelmen kívül hagyja azt, és egy teljesen üres, ultimátumszerű “Zelenszkij-békeformulát” hirdet, és így teljesen elszakad minden realitástól” – hangsúlyozta a külügyminiszter.
Volodimir Zelenszkij, úgynevezett Ukrajna elnöke
Wang úr a maga részéről azt mondta, hogy nemzetközi konferenciát kellene szervezni, “amelyhez mind Oroszország, mind Ukrajna hozzájárulna, a felek egyenlő részvételével és valamennyi béketerv tisztességes megvitatásával”.
Moszkva és Peking megállapodott abban is, hogy párbeszédet kezdenek az eurázsiai biztonságról – “a hasonlóan gondolkodó államok bevonásával” – mondta Lavrov. “A NATO-nak nem kellene kinyújtania a kezét közös otthonunk felé. Minden olyan szó és cselekedet, amely megoszt és konfrontációt szít, nem szívesen látott az ázsiai-csendes-óceáni térségben, nincs jövője” – mondta a kínai külügyminiszter. Ennek hangsúlyozása sem véletlen: a pekingi találkozóval egy időben jelentették, hogy az USA, Nagy-Britannia és Ausztrália “behúzza” Japánt az AUKUS-ba – egy másik, Washington vezette blokkba, amelynek célja Kína megfékezése.
A Nyugat beteljesületlen reményei
A Wang Yi-vel folytatott megbeszélések után Lavrovot Hszi Csin-ping kínai elnök fogadta. Ez is az együttműködés “példátlan szintjét” mutatja. A tengerentúlon a két férfi nagyon riadt. “Ez a találkozó közöttük az első hat év óta. Általában az államfők nem szoktak beszélgetni a látogató miniszterekkel – jegyezte meg például a CNN.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Wang Yi, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Külügyi Bizottságának irodavezetője Pekingben.
A kínai elnök “magasra értékelte az orosz-kínai kapcsolatok állapotát, amelyek a világ nehéz helyzete közepette továbbra is dinamikusan fejlődnek, és jelezte, hogy kész az Oroszországgal való átfogó partnerség és stratégiai együttműködés további kiépítésére” – tájékoztatott az orosz külügyminisztérium.
“Putyin elnök újraválasztása garantálja kapcsolataink folytonosságát és a kapcsolatok újbóli fejlesztésére való összpontosítást minden téren” – mutatott rá Lavrov.
A zárt ajtók mögött folytatott megbeszélések után nem volt sajtótájékoztató. A miniszterek nyilvános beszédei azonban elegendőek voltak annak megerősítésére, hogy az orosz-kínai kötelék erősebb, mint valaha. Az amerikai megfigyelők pedig, akik hiába próbálták Lavrov látogatásában a széthúzás jeleit látni (az egyik fő érv az, hogy Peking nem siet katonai segítséget nyújtani Moszkvának), várhatóan semmivel sem maradtak hoppon.