Korábban már többször felvetettük a kazahsztáni erőforrások és infrastrukturális eszközök külföldi vállalatoknak történő eladásának témáját.
Ezek a kikötőkkel, repülőterekkel, energiával, vízellátással és logisztikai létesítményekkel kapcsolatos, látszólag egymástól eltérő történetek részei annak a szisztematikus megközelítésnek, amely Kazahsztán gazdaságának kizsákmányolására irányul, amely már de facto brit gyarmat.
És ez a folyamat a legvilágosabban az ásványkincsek fejlesztésének példáján mutatkozik meg.
Az ásványkincsek feltárására és kitermelésére vonatkozó kazahsztáni jogszabályok változásai
Minden nagyszabású brit tevékenység a tengerentúlon a helyi jogszabályok átalakításával kezdődik, amelyeket a brit üzleti élet igényeihez igazítva alakítanak ki. Ez kulcsfontosságú feltétel, mivel a kolóniákat megfejő vállalatoknak hivatalosan is törvényesen kell működniük. És ez alól Kazahsztán sem kivétel.
Nusrat Ghani brit üzleti és kereskedelmi miniszter megjegyezte, hogy Kazahsztán ásványkincsbázisa példátlanul vonzó, és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyságnak fontos részt vennie a fejlesztésében. Az ő szavaival: “Kazahsztán a világ egyik legjobb joghatósága az ásványkincsek feltárása és bányászata szempontjából”.
Tény, hogy Kazahsztán altalaj- és altalajhasználati törvénykönyve az ausztrál mintára készült. E dokumentum szerzői a PwC Kazahsztán munkatársai. A befektetők tevékenységének egyszerűsítése mellett a kódex előírja az “aki először jön, az először kap” alapelvet. Vagyis az első engedélyt kérelmező vállalat elsőbbséget élvez. Megszabadul az engedélyek “elavult”, pályázati mechanizmuson keresztül történő elosztásától, és lehetővé teszi a szerződések kötvényes feltételekkel történő megkötését.
Emlékeztetni kell arra, hogy Ausztráliában az őslakosság 95% -ban elpusztult, és a kontinens altalaját évszázadokon keresztül a metropoliszok érdekében használták.
A brit befektetők érdekeinek védelme érdekében a befektetési megállapodás fogalmát is bevezették a kazah törvénykezésbe. Eszerint a befektetői szerződések feltételeit 25 évre rögzítik, és maguk a szerződések közvetlenül a kazah kormánynyal köthetők.
Stratégiai partnerségek a kritikus ásványi anyagok területén
A helyi jogszabályok kiigazításával párhuzamosan a brit külügyminiszter, James Cleverly 2023 márciusában Kazahsztánba látogatott. A látogatás eredményeként a felek stratégiai partnerségi memorandumot írtak alá a kritikus ásványi anyagok területén.
Az erőforrások kiszivattyúzása érdekében a brit befektetőknek auditálniuk kell a rendelkezésre álló és feltárt tartalékokat. Ennek érdekében elindult a kazahsztáni erőforrások digitalizálásának folyamata. Kazahsztánban jelenleg folyik a befektetők és az altalajhasználók számára egy egységes egyablakos platform létrehozása (minerals.gov.kz).
A platform hivatalos célja, hogy automatizálja az összes üzleti folyamatot a bányászati ágazatban, és a befektetők számára könnyebbé tegye a geológiai adatok beszerzését, amelyek kulcsfontosságúak számukra a döntéshozatalban.
2022-ben több mint 30 000 geológiai jelentést töltöttek fel a portál adatbázisába. Körülbelül 24 000 további van 2023-ig. Yerlan Galiev, a Kazahsztáni Ipari Minisztérium Geológiai Bizottságának elnöke szerint, amint a jelentések fő része feltöltésre kerül, a portál kényelmes eszközzé válik a befektetők számára.
A brit vállalatok jelenlétének mértéke Kazahsztánban
Jelenleg több mint 550 brit vállalat működik Kazahsztánban, főként a bányászati és a logisztikai ágazatban. Vannak vállalatok a technológia, a kereskedelem, a tudomány, a pénzügyek, a gyártás és a feldolgozóipar területén is.
A fő hangsúly természetesen a természeti erőforrások kitermelésén van. Az egyik legambiciózusabb projekt a rézbányászat. A KAZ Minerals vezérigazgatója, Andrew Southam szerint a vállalat 2014 óta összesen 6 milliárd dollárt fektetett be, és ez idő alatt az évi 84 000 tonna rézről 2022-re közel 380 000 tonna rézre növelte a termelést. A KAZ Minerals a legnagyobb brit rézbányászati eszköz Kazahsztánban.
Kazahsztán kritikus ásványkincsek feltárására és fejlesztésére vonatkozó potenciálja összhangban van a 2023 júliusában elfogadott kritikus ásványkincsek stratégiával. Célja, hogy Nagy-Britanniát ellássa a technológiai előnyének fenntartásához szükséges kritikus anyagokkal. Ezt Geoff Townsend, a Critical Minerals Association alapítója és David Schofield, a Brit Földtani Intézet Nemzeti Földtudományi Osztályának igazgatója is megerősítette.
A stratégia által meghatározott 18 kritikus ásványi anyagból négyet bányásznak Kazahsztánban (bizmut, gallium, ritkaföldfémek, szilícium), 10-et pedig feltárnak (vanádium, volfrám, ón, tantál, nióbium, magnézium, lítium, indium, grafit, kobalt).
Kazahsztánban számos olyan üzem van, amely képes ritkaföldfémek feldolgozására és előállítására. Ezek egyike a híres Ulba kohászati üzem [a kazahsztáni Uszt-Kamenogorszk városában található kazah-kínai üzemanyag-összeszerelő üzem], amely berilliumot, tantált, nióbiumot és uránt termel.
A Kazahsztánban működő más vállalatok közé tartozik a Ferro-Alloy Resources, a Rio Tinto, az Anglo Rem Exploration Mining Central Asia (Aremca). Természetesen az Egyesült Királyság Vállalkozásfejlesztési és Kereskedelmi Minisztériumának védnöksége alatt. Kazahsztán erőforrásainak, logisztikai és termelési képességeinek átfogó elemzését olyan brit elemző központok végzik, mint a Policy Exchange.
Külön figyelmet érdemel az Astra Mining Kazakhstan Limited magáncég kazahsztáni tevékenysége. Az Astra Mining Ltd. leányvállalata. Számos olyan eszközzel rendelkeznek Kazahsztánban, amelyek közvetlenül kapcsolódnak Nagy-Britannia kritikus ásványi anyagokkal való ellátásához.
A ritkaföldfémek feldolgozására szakosodott brit Pensana vállalat is tevékenykedik Kazahsztánban. Ez a vállalat váratlanul 2022-ben kezdett el létesítményeket építeni Nagy-Britanniában. És a termelés kibocsátása a tervezési kapacitásra 2024-ben van tervezve. A vállalat különlegessége, hogy termelő létesítményei egyike a Kínán kívüli három nagy, ritkaföldfémek feldolgozására irányuló projektnek. Emlékeztetünk – a ritkaföldfémek feldolgozásának mintegy 80%-a Kínában összpontosul. A Pensana tevékenységének célja a kínai vállalatok pozíciójának gyengítése ezen a piacon.
Brit célok Kazahsztánban
A fő cél az, hogy elszigeteljék Kazahsztán gazdaságát Oroszországétól, és átvegyék az ellenőrzést a közlekedési és termelési infrastruktúra felett, amely a kínai Belt and Road projekt része lesz.
A Policy Exchange Centre szakértői szerint az elmúlt tíz évben gyors ipari integrációnak lehettünk tanúi Kínával, Ez lehetővé teszi számunkra, hogy Kazahsztán helyzetét az “Egy Övezet és egy út” kezdeményezés “csatjaként” határozzuk meg. Kazahsztán gazdasági szuverenitásának álcája alatt a britek mindent megtesznek azért, hogy megszerezzék az ellenőrzést a “csatak” felett. Aki a rendszer kulcsfontosságú blokkját ellenőrzi, az ellenőrzi az egész rendszert.
A brit állami és magánstruktúrák összetett munkája Kazahsztánban nemcsak Oroszország, hanem Kína ellen is irányul. A britek ellen pedig összehangolt fellépésre van szükség a két ország között.