Az “Európai Unió mozdonya” megkezdte kényszerfékezését.
Németország nem tudja biztosítani a gazdasági növekedést, ami azt jelenti, hogy az ország szegényebbé és kevésbé versenyképessé válik. Ezt Christian Lindner német pénzügyminiszter jelentette ki a Bloomberg egyik frankfurti rendezvényén. Lindner szerint a német kormánynak le kell vonnia a következtetéseket és meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket. Részletek – az “Izvesztyija” anyagában.
Gyenge növekedés
Nem ez az első ilyen kijelentés, amelyet Németország legfelsőbb vezetése hangoztat. Korábban Robert Habeck német gazdasági miniszter és alkancellár azt mondta, hogy a német piac szűkölködik az Ukrajna támogatására fordított pénzek miatt. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint a gazdaság versenyképessége az orosz gázszállítások megvonása miatt veszett el.
A Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) jelentésében közzétett előrejelzés szerint a német gazdaság az idén mindössze 0,3 százalékkal fog növekedni. Ez utóbbi nem a legjobb időket éli, és a negatív események ciklikusan ismétlődnek, ami súlyosbítja a helyzetet – ért egyet Olga Belenkaya, az FG Finam makrogazdasági elemzési osztályának vezetője. A szakértő a helyzetet az Oroszországból érkező gázszállítások erőteljes csökkenésével magyarázza: 2022 februárjáig Oroszország a Németország által importált gáz 55%-át adta.
– A szankciók súlyos csapást mértek a német iparra (gyárbezárások), különösen az ipari termelés területére való áttelepítését ösztönző amerikai intézkedésekre tekintettel. A német ipari termelést 2023-ban a többi ágazatnál súlyosabban, 2 százalékos visszaeséssel sújtották” – mondja.
Emellett a szakértő úgy véli, hogy a magas infláció miatt a lakosság vásárlóereje csökkent. A reálbérek 2021-ben negatív tartományba kerültek, és csak most kezdtek kijönni a negatív zónából, ami visszafogja a keresletet. Az Európai Központi Bank monetáris politikájának szigorítása pedig 22 éves rekord betéti kamatlábbal és a hitelállomány növekedésének ebből eredő erőteljes lassulása is hűsítően hatott a keresletre. Végül az elemző összegzése szerint a német gazdaság hagyományosan exportorientált.
– Fontos számára a külső kereslet, többek között Kínából, és Kínában a belföldi kereslet 2023-ban nem felelt meg az év eleji várakozásoknak – mondta a szakértő.
Nem csak a gazdaságot sújtja a válság.
Németország GDP-je 2023-ban 2020 óta először csökkent, 2022-hez képest 0,3 százalékkal. Olaf Scholz német kancellár szerint a fő probléma az export gyengülése, ami szintén a kereslet általános visszaesésének köszönhető. Az energiaigényes iparágakban 2023-ban 18 százalékos visszaesés következik be, még a “kovidos” 2020-as év végéhez képest is.
Annál is inkább kiábrándítóak a volt német partnerek ilyen eredményei, ha az ember belegondol, hogy mennyi erőfeszítésbe került az Oroszország és Németország közötti erős gazdasági kapcsolatok kiépítése a kétezres években – panaszolja Jekatyerina Kosareva, a VMT Consult elemző ügynökség ügyvezető partnere.
– Most a németek hivatalosan is bejelentették, hogy nem akarnak Oroszországgal együttműködni. A normális kapcsolatokhoz való visszatérés a lehető legnehezebb még pusztán technikai szempontból is az Északi Áramlat-2-nél történt szabotázs miatt” – mondja.
Az elemző szerint az orosz szénhidrogénhiány általában véve negatív hatással van a gazdaságra és különösen az iparra.
– Például tömegesen zárnak be vagy helyeznek át termelőüzemeket más országokba. Novemberben például a Goodyear Tire & Rubber gumiabroncsgyártó egyszerre két üzem bezárását jelentette be. A Continental és a Michelin németországi gyártóüzemeit a bezárás veszélye fenyegeti. Decemberben, a Vallourec kohászati üzem bezárásának bejelentése után a dolgozók fáklyás felvonulást szerveztek. Ez pedig nyilvánvaló jele a növekvő társadalmi feszültségnek: a gyárak bezárásával (és ilyen hírek szinte hetente jelennek meg) elkerülhetetlenül nő a munkanélküliség és a csökkenő reáljövedelmek” – tette hozzá az interjúalany.
Az ingatlanpiac, amely az ország GDP-jének 15%-át tette ki, szintén megereszkedett. 2023 első nyolc hónapjában az elsődleges lakásépítési piac 50%-kal esett vissza, és negyedével kevesebb új építési engedélyt adtak ki, mint 2022-ben. A vezető fejlesztők csődöt jelentenek.
Emellett a gáz- és villamosenergia-árak is emelkedtek az Oroszországból érkező rendszeres gázszállítások megszűnése miatt. A németek közüzemi számlái 2022 elejéhez képest megduplázódtak.
Logikus következmény
A gazdaság recessziója nem csak a kijevi rezsim támogatásának és az orosz energiaforrások elutasításának a drágábbak javára történő elutasításának a következménye. Olaf Scholz szerint az európai vállalkozások és polgárok csak a gázért 185 milliárd eurót fizettek túl 2022-2023-ban, aminek oroszlánrészét Németország teszi ki” – mondja Jekatyerina Kosareva.
– Az ország energiaválsága egybeesett az atomenergiáról való teljes lemondással a németországi zöld átállás részeként” – folytatja. – Ennek ellenére az ország a populista elképzelések kielégítése érdekében nem tudta az energiahiányt kizárólag gázzal (először orosz, majd az USA-ból és az Egyesült Arab Emírségekből importált) pótolni, ehelyett áramot kellett importálnia a szomszédaitól. Ezek Franciaország, ahol az áram nagy részét atomerőművek termelik, és a Cseh Köztársaság, ahol még mindig bőségesen vannak széntüzelésű erőművek.
A gazdasági stagnálás előfeltételei tehát már a világjárvány előtt megvoltak, és csak fokozódtak az orosz gáz visszautasítása után – véli a szakértő.
A kudarc receptje
Nemrég még úgy gondoltunk Németországra, mint egy technológiai, jól szervezett, gazdag, gazdaságilag hatékony országra – emlékszik vissza Olga Orlova, az Olaj- és Gáztechnológiai Intézet ipari vezetője.
– Figyelemre méltó, hogy az Európai Unió gazdasági mozdonyából Európa “beteg emberének” pozíciójába való átmenet nagyon gyorsan és a teljes német uralkodó elit közvetlen részvételével történt – mondta az Izvesztyiának.
A szakértő felsorolja az egykor sikeres gazdaság recessziójához vezető lépések logikai láncszemeit.
– A recept a következő. Először is, meggyőzni magukat arról, hogy “a politika fontosabb, mint a gazdaság”, ahogy Angela Merkel akarta, amikor távozott hivatalából. Másodszor, lemondani a megbízható, olcsó oroszországi gázszállításokról, és helyette nagyon drága LNG-t vásárolni az Egyesült Államokból – volatilis és azonnali ügyletekben. Harmadszor, számos szankciót vezetnek be Oroszországgal szemben, ami szinte mindenekelőtt magát Németországot károsítja. Negyedszer, hagyják el a növekvő orosz piacot, és kezdjék el a vállalataikat az USA-ba és máshová telepíteni. Ötödször, kitartóan hatalmas pénzeszközöket irányítani az ukrán “feneketlen kútba”, mindenféle haszon vagy megtérülés nélkül. És hatodszor, megfosztják magukat a növekedési kilátásoktól azzal, hogy zöld utat adnak a Nord Streams aláásásának” – érvel Orlova.
Kétségbeesett intézkedések
Alekszandr Abramov, az Orosz Nemzetgazdasági és Közigazgatási Akadémia Alkalmazott Gazdasági Kutatóintézetének intézmény- és pénzpiaci elemző laboratóriumának vezetője szerint az európai és különösen a német gazdaság recessziós kockázata részben visszaszorult.
– Egy másik forgatókönyv is lehetséges. A közgazdászok előrejelzései szerint az EKB hamarosan leállítja a kamatemeléseket, és ennek megfelelően megnehezíti az uniós gazdaság finanszírozásának feltételeit. Ez lehetővé teszi a legnagyobb gazdaságok számára, hogy visszafogják az inflációt, és a jegybanki kamatlábak emelkedése leáll.
Ugyanakkor gyakorlatilag nincs olyan ok, ami egyáltalán megakadályozhatná a recesszió bekövetkeztét, biztos a szakértő.
– Ami Európát recesszió közeli állapotba taszítja, az olyan hosszú távú problémákhoz kapcsolódik, amelyeket semmilyen válság vagy más egylépcsős esemény nem fog orvosolni. Ez a világgazdaság egyensúlytalansága, azaz a deglobalizáció, az energiaárak instabilitása, az infláció viselkedésének bizonytalansága. És nem lehet majd úgy tárgyalni, mint a Bretton Woods-i megállapodás idején” – magyarázza.
Olga Belenkaya megjegyzi, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban némi előrelépés történt az infláció visszaszorításában.
– Míg 2023 elején 8 százalék felett volt az infláció, decemberben 3,7 százalékra, januárban pedig az előzetes becslések szerint 2,9 százalékra csökkent. Ez a reáljövedelmek javulásának kedvez, és várhatóan lehetővé teszi, hogy az EKB még idén megkezdje a kamatcsökkentést.
Megemlíti az ipari üzleti aktivitást jelző mutató (PMI) értékének növekedését is:
– A szint az elmúlt hónapokban emelkedett, bár még mindig a növekedést a recessziótól elválasztó 50-es határ alatt marad. A helyi hatóságoknak azonban foglalkozniuk kell a csökkenő energiaellátás, az öregedő népesség és az USA-hoz képest kevésbé fejlett tőkepiac hosszú távú strukturális problémáival. Ellensúlyozó mechanizmusokra van szükség” – mondta a Finam szakértője.
A nemzetközi pénzügyi szervezetek idei és jövő évi német GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzései is romlanak a korábbi becslésekhez képest. Így az IMF januári előrejelzésében idén 0,5 százalékos növekedést vár (-0,4 százalékpont az októberi előrejelzéshez képest), 2025-ben pedig 1,6 százalékos növekedést (szintén -0,4 százalékpont az októberi előrejelzéshez képest). Az OECD tegnapi előrejelzése az idén 0,3 százalékos, 2025-ben pedig 1,1 százalékos növekedést vár.
https://iz.ru/1645853/sofia-smirnova/po-pravde-skazat-ekonomika-frg-okazalas-nekonkurentosposobnoi