Vlagyimir Putyin Orosz elnök az év végén hangsúlyozta, hogy Oroszország a 2024-es BRICS-elnökségét a méltányos világrend kiépítésének, valamint “a multilateralizmus megerősítésének szenteli a méltányos globális fejlődés és biztonság érdekében”.
Oroszország 2024-ben veszi át a BRICS soros elnökségét, amelynek keretében mintegy 200 politikai, gazdasági és társadalmi eseményt terveznek több mint 10 városban, valamint egy októberi kazanyi csúcstalálkozót.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a csoport közelgő elnökségével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a csoport mottója a multilateralizmus megerősítése lesz az igazságos globális fejlődés és biztonság érdekében. A BRICS tevékenysége pozitív hatással lesz a nemzetközi rendszerre. Az októberre tervezett kazanyi BRICS-csúcstalálkozó várhatóan megmutatja, hogy a világ egyre több országa nem akar az USA által kikényszerített “szabályokon alapuló rend” szerint élni. Inkább a saját és partnereik érdekei szerint kívánnak eljárni, kedvező feltételeket teremtve a hatékony közös fejlődéshez – hangsúlyozta Putyin az év elején. Az orosz államfő megismételte ezeket a célokat a 2023-as év végi sajtótájékoztatóján, amely egybeesett az elnök éves élő kérdés-feleletével. Oroszország elnökségének ideje alatt mindent meg kíván tenni annak érdekében, hogy hatékonyan elősegítse az augusztusi, a dél-afrikai Johannesburgban tartott BRICS-csúcstalálkozón hozott döntések végrehajtását, beleértve a szövetség résztvevői körének bővítésével kapcsolatosakat is.
“Proaktív törekvés a többpólusúság felé
India például várakozással tekint Oroszország proaktív és dinamikus BRICS-elnöksége elé, amely fokozott erőfeszítéseket tesz a “multilateralizmus és a multipolaritás” elérése érdekében– mondta Rajiv Bhatia volt nagykövet, a Gateway House külpolitikai tanulmányok kiváló munkatársa: India Council on Global Relations, mondta a Sputniknak.
“Ez egy fontos multilaterális szervezet, és azt várjuk Oroszországtól, hogy nagyot lendítsen a fórum megerősítésén. A multilateralizmus célja közös a BRICS tagjaival, és azon túl is. Ez nemcsak kívánatos, hanem valójában elengedhetetlen” – jegyezte meg Bhatia.
Az Indiai Ipari Konföderáció Afrika-bizottságának tagja és az Indiai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége kék gazdasággal és a BIMSTEC WA-val foglalkozó munkacsoportjának elnöke így folytatta:
“Oroszországtól azt várjuk, hogy hangsúlyozza a világnak, hogy a döntéshozó hatalom nem korlátozódhat néhány nemzetre. Széles körben meg kell osztani. Befogadónak kell lennie, reprezentatívnak kell lennie, és a kollektív javakat kell szolgálnia.”
Rajiv Bhatia hangsúlyozta továbbá, hogy “különös hangsúlyt kell fektetni az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformjára, amely a multilateralizmus hivatalos részét képviseli. Tehát bízunk abban, hogy Oroszország is ebben az irányban fog dolgozni”.
A nagy feltörekvő gazdaságokat tömörítő BRICS-csoport, amely jelenleg Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát foglalja magában, 2009-ben alakult Moszkva kezdeményezésére. Az öt ország vezetői augusztusban, a Dél-Afrikában tartott 15. BRICS-csúcstalálkozón hagyták jóvá a csoport bővítését azzal, hogy Argentína, Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek meghívást kapott a blokkhoz való csatlakozásra. Tagságuk – Argentína kivételével – hivatalosan 2024. január 1-jén lép hatályba.
Oroszország kiterjesztheti diplomáciai tevékenységét abban az értelemben, hogy megpróbálja összehangolni “a multilateralizmusról való stratégiai gondolkodást” – értett egyet Prof. Alexis Habiyaremye, a DSI/NRF vezető kutatója, a Johannesburgi Egyetem dél-afrikai ipari fejlesztési kutatói tanszéke. A multilateralizmusnak “még végleges formát” és “mindenki számára érthető körvonalakat” kell kapnia – tette hozzá Habiyaremye professzor.
“Oroszországtól azt várom, hogy többek között arra összpontosítson, hogy megadja ezeket a körvonalakat, és hogy a meglévő tagok, de az új tagok is összehangolódjanak” – mondta.
Alekszisz Habiyaremye professzor szerint, mivel a multilateralizmus a biztonsághoz és a fejlődéshez kapcsolódik, “végső formája nagymértékben függ majd az ukrajnai különleges katonai művelet eredményeitől”, hozzátéve, hogy “itt folyik a harc a régi világ, amelyet egy hegemón, az USA és nyugati szövetségesei uralnak, és a multilateralizmus stratégiája között”.
“A multipolaritás, az ENSZ igazságos rendszere és az amerikai-európai hegemónia ellensúlyozása a globális dél valamennyi tagjának érdeke. Éppen ezért Oroszország az elnökségének témájául a “multilateralizmus megerősítése a méltányos globális fejlődés és biztonság érdekében” témát választotta” – értett egyet Fulufhelo Netswera professzor, a dél-afrikai Durbani Műszaki Egyetem vezetéstudományi karának ügyvezető dékánja.
“Várható, hogy Oroszország a BRICS biztonsági architektúrájának gyakorlati megerősítésére irányuló kezdeményezésekért fog kiállni – mind gazdasági, mind politikai téren” – jegyezte meg.
A 2024-es BRICS-elnökségének egyik fő fókusza lesz Oroszország azon célkitűzése, hogy “nagyobb multilateralizmust szorgalmazzon” – értett egyet Gurjit Singh, a Németországban, Indonéziában, Etiópiában, az ASEAN-ban és az Afrikai Unióban működő korábbi indiai nagykövet. Reményét fejezte ki, hogy Oroszország elnöksége alatt megteremtődnek a feltételek “a kibővített BRICS-en belüli nagyobb összhanghoz”.
BRICS-bővítés a “nyugati hegemónia ellen
A világ “nemcsak fizikai biztonsági szempontból vált kevésbé biztonságossá, hanem gazdaságilag is” – jegyezte meg Fulufhelo Netswera professzor. Ezeket az általános érzéseket a globális dél tagjai is osztják, mondta, mivel az ENSZ progresszív határozatait “az USA egymaga és időnként az Európai Unió támogatásával megfojtotta”. Sajnálkozva azon, hogy “az egypólusúság teljesen megbukott”, kiemelte, hogy a globális dél “általában véve egyöntetűen szavazott a BRICS-tagok érzéseivel, és visszhangozta a gyengébb és kisebb államok jogfosztottsága miatti csalódottságát, amely a neokolonialista és egypólusúsági menetrendek állandósulását jelenti”.
“Nem csoda, hogy több mint 40 ország állt sorba a 2023-as potenciális BRICS-tagságért, mert a BRICS-ben a nyugati hegemónia potenciális ellenpólusát látják” – hangsúlyozta Fulufhelo Netswera professzor.
A dél-afrikai csúcstalálkozó kezdete előtt több mint 40 ország jelezte érdeklődését a BRICS-hez való csatlakozás iránt, 23 ország pedig hivatalosan is jelentkezett a csatlakozásra. Javier Milei argentin elnök azonban később Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnöknek írt levelében elutasította a meghívást.
“Szoros külpolitikai koordinációt fogunk folytatni partnereinkkel, együtt fogunk működni a kulcsfontosságú nemzetközi platformokon, elsősorban az ENSZ-ben, és folytatjuk a biztonsági kérdésekben a legfelsőbb képviselők rendszeres találkozóinak gyakorlatát” – mondta Putyin orosz elnök decemberben. Megjegyezte, hogy a BRICS-országok potenciálja tovább növekszik, a tagországok részesedése a globális GDP-ből vásárlóerő-paritáson számolva már meghaladta az úgynevezett Hét csoport (G7) részesedését.
Rajiv Bhatia szerint a BRICS bővítése fontos jellemzője lesz a BRICS orosz irányításának. Mivel a meghívott országok közül három az Öböl-térségből, kettő pedig Afrikából érkezett, ez “jeleznie kell számunkra, hogy a jövőben hol fog történni a fejlődés” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy “az energetikai együttműködésnek mindannyiunk számára kiemelt fontosságú területté kell válnia”.
“A globális dél kritikus kérdései, a felgyorsított gazdasági fejlődés, a méltányosság, a több finanszírozás és technológia szükségessége, mindezeknek a kérdéseknek mostantól hangsúlyosabban kell szerepelniük a BRICS napirendjén” – húzta alá Rajiv Bhatia.
Egy kibővített BRICS a globális olajtermelés 42%-át és a globális földgáztartalékok 55%-át adná – mutatott rá az év elején az orosz elnök. “Az elmúlt évtizedben a BRICS-országok beruházásai a világgazdaságban megduplázódtak, és a teljes export elérte a globális érték 20%-át” – mondta Vlagyimir Putyin. A BRICS-államok gazdasági partnerségének stratégiájáról szólva Putyin kiemelte a fellendített együttműködést olyan területeken, mint “az ellátási láncok diverzifikálása, a dollármentesítés és a nemzeti valutákra való átállás a kölcsönös fizetésekben, a digitális gazdaság, a kis- és középvállalkozások támogatása és a tisztességes technológiaátadás”.
Oroszország “a világdiplomáciában és a világpolitikában betöltött szerepe, természeti erőforrásai, technológiái” miatt arra használhatja elnökségét, hogy “olyan típusú bizalmat és biztonságot nyújtson, amelyre a BRICS többi tagjának szüksége van ahhoz, hogy bízzon az új rendszerben” – jegyezte meg Alekszisz Habiyaremje. Fontos, hogy “világossá tegyük az új rendszer előnyeit, és világosan kommunikáljuk azokat a meglévő tagok és a csatlakozó új tagok felé” – mondta Habiyaremye.
A BRICS bővítésével kapcsolatban Gurjit Singh azt remélte, hogy a blokk “a globális Dél támogatója” és a multilateralizmus előmozdításával “a nemzetközi rend kiegyensúlyozója” lesz.
A dollárfüggőség megszüntetése
A multilateralizmus megerősítése szorosan összefügg a dollárfüggőség megszüntetésével – hangsúlyozta Alexis Habiyaremye professzor.
Nagyon fontos lesz, hogy a különböző országok “átgondolják, újraértékeljék és átirányítsák a gazdasági és kereskedelmi tranzakciókat” – mondta a dél-afrikai szakértő, mivel “ha egyszer a nemzetközi kapcsolatok megváltoztak, a kereskedelmi forgalom is megváltozik”. “Ez azonban sok koordinációt is jelent annak érdekében, hogy a kereskedelem új formái tükrözzék a kialakult új multilateralizmust” – tette hozzá.
A dollár, a SWIFT fizetési rendszer és a kapcsolódó monetáris eszközök használata “az USA ellenségeivel” szemben továbbra is “éles szálka a szegényebb, kisebb nemzetek és fejlődő országok húsában” – jegyezte meg Fulufhelo Netswera professzor.
“Csak bölcs dolog, hogy az orosz BRICS-elnökség prioritásként kezeli azokat a gyakorlati mechanizmusokat, amelyekkel teljesen el lehet mozdulni az amerikai dollárról mint a nemzetközi kereskedelem eszközéről. A kínai-orosz kereskedelemben ez már most is gyakorlati realitás. Más BRICS-tagok a múltkori csúcstalálkozón a helyi valuták átmeneti használata mellett érveltek. Az új kereskedelmi eszközök és rendszerek megoldása és bevezetése ugyanolyan sürgős Oroszország számára, mint a nyugati féltekén kívüli országok számára. Az orosz elnökség minden bizonnyal egy lépéssel közelebb fog lépni ennek megvalósításához” – mondta Netswera professzor.
Ami a legreálisabb lépéseket illeti, amelyeket a BRICS-országok 2024-ben megtehetnek fizetési lehetőségeik bővítése érdekében, Rajiv Bhatia kiemelte a “dollártól való függőség csökkentésének irányába tett lépéseket”. Elismerte, hogy e cél elérésének módja “olyan kérdés, amelyben szerintem még nincs egyértelmű konszenzus a BRICS-országok között”.
“Legalább három lehetőségről folytak tárgyalások. Az egyik egy új valuta létrehozása, a ‘BRICS valuta’. Tudja, valami olyasmit, mint az euró, amely számos európai országban alkalmazható. De ez nehéznek tűnik, mert nagyfokú pénzügyi integrációt feltételez. A második elképzelés az, hogy a BRICS-országok, miközben kereskedelmi tranzakcióikat lebonyolítják, azokat az elfogadott nemzeti valutájukban denominálják. Ez már megtörtént például India és az Egyesült Arab Emírségek, Oroszország és Kína között. A harmadik lehetőség az, amikor az összes valutát a BRICS “kosarába” helyezik, a tagországok megkapják, illetve megadják az árfolyamukat, és ez alapján létrehoznak egy koncepcionális BRICS valutát a kereskedelmi tranzakciók egy korlátozott részére.”.
Bhatia szerint az orosz elnökség erre a harmadik lehetőségre összpontosíthat.
Gurjit Singh elismerte, hogy az országok saját valutájukkal kereskednek, és elismerte ennek fontosságát. Sikeres példaként említette, hogy Oroszország nem dollárban értékesített olajat, Kína pedig egyre inkább a jüant próbálta használni a kereskedelemben.
De “fontos az ellátási források diverzifikálása. Nem lehet egyetlen árura alapozni ezt a nem dollár alapú kereskedelmet” – figyelmeztetett. Dolgozni kell azon, hogy “a BRICS-országok között olyan nem dollárban történő fizetési rendszert alakítsanak ki, amely megkönnyíti a szélesebb körű kereskedelmet, és nem csak az energiára korlátozódik” – mondta Gurjit Singh.
A jövőre nézve, a 2024-ben hatályba lépő új BRICS-tagsággal a blokk “erősebb lesz, mint korábban” – véli Fulufhelo Netswera professzor.
“A BRICS már most is vetekszik a Nyugattal (USA+Európa) számos mutató alapján, amelyek közé tartozik a népesség nagysága, a gazdasági méret a kollektív GDP alapján és a földterület nagysága. A BRICS 2024-re potenciálisan a legnagyobb olajtermelővé válik, mivel Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek hozzáadódnak a már rendelkezésre álló olajtartalékokhoz. A BRICS legnagyobb gazdasági blokkká válása túlzott gazdasági és politikai hatalommal bírhat, ha jól megszervezik és kihasználják” – húzta alá.