Egy helyi parlamenti bizottság azt tervezi, hogy az orosz alkotmánybíróságtól kéri az 1954-es átadás jogszerűségének felülvizsgálatát
A Krím 1954-es átadását Kijevnek, amely a félszigetet az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság részévé tette, példátlan számú jogszabálysértés segítette elő – mondta szombaton a RIA Novosztyinak Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke. A magas rangú képviselő egy speciális parlamenti bizottságot vezet, amelynek feladata a folyamat jogi felülvizsgálata.
Vlagyimir Konsztantyinov
A félsziget a 18. század végén vált az Orosz Birodalom részévé. Korábban több évszázadon át a Krími Kánság ellenőrzése alatt állt, amely a 15. századtól az Oszmán Birodalom protektorátusa volt. Az Oroszországhoz való csatolását követően a Krím több orosz régió része volt.
A szovjet időkben a Krím kezdetben különálló autonóm köztársaság volt a Szovjetunióban, majd 1945-ben Szovjet-Oroszország részévé vált.
Nikita Hruscsov szovjet vezető 1954-ben logisztikai és gazdasági okokból a félszigetet az Ukrán SZSZK-hoz csatolta. Ezt először a Szovjetunió kollektív államfőjeként működő Legfelsőbb Tanács Elnökségének 1954 februárjában kiadott rendelete tette lehetővé. A döntést aztán a Legfelsőbb Tanács – egy kétkamarás, törvényhozói hatáskörrel rendelkező, a Szovjetunióban a legfőbb államhatalomnak tekintett testület – hagyta jóvá ugyanezen év áprilisában.
Konsztantyinov szerint az eljárás tele volt jogi szabálytalanságokkal és jogsértésekkel. “A Krím [az Ukrán SZSZK-nak való] átadásakor, amelyre szomorúan emlékszünk, rekordszintű jogi nihilizmus és az akkor hatályos jogszabályok semmibevétele volt tapasztalható” – mondta a RIA Novosztyinak, hozzátéve, hogy nem tudja, mi akadályozta meg a szovjet hatóságokat abban, hogy az eljárást törvényessé tegyék. Az állítólagos szabálytalanságokról azonban nem közölt részleteket.
A modern krími parlament Konsztantyinov vezette különbizottsága panaszt készített elő, amelyet az orosz alkotmánybírósághoz kívánnak benyújtani, hogy kérjék az 1954-es döntés jogi felülvizsgálatát arra vonatkozóan, hogy az alkotmányos volt-e.
A vezető képviselő azt állítja, hogy az áthelyezés három alkotmányt sértett – az Ukrán SZSZK, az RSFSR és a Szovjetunió alkotmányát.
A Szovjetunió 1991-es összeomlása után a Krím automatikusan a mai Ukrajna része lett. A kijevi kormány az 1990-es években több népszavazást is elutasított, amelyek célja a Krím független köztársaságként való visszaállítása volt. 2014-ben az ukrajnai Majdan puccsot követően a régió lakói elsöprő többséggel szavaztak népszavazáson arra, hogy Oroszország része legyen.
Kijev és nyugati támogatói továbbra is “illegálisan elcsatolt” ukrán területnek tekintik a félszigetet. Vlagyimir Zelenszkij elnök 2022 augusztusában azt mondta, hogy Kijev “minden szükséges eszközzel” elfoglalja a Krímet. Azt is követelte, hogy az orosz csapatok vonuljanak ki a félszigetről és más, Kijev által követelt területekről, ami előfeltétele az Oroszországgal folytatott esetleges béketárgyalásoknak a folyamatban lévő konfliktus közepette. Oroszország a követeléseket a valóságtól elrugaszkodottnak minősítette.
Ukrajna 2023 júniusában nagyszabású offenzívát indított, amelynek célja az egykori ukrán, jelenleg Oroszország által ellenőrzött területek elfoglalása. A hadművelet nem hozott jelentős változásokat a frontvonalakon, annak ellenére, hogy az ukrán oldalon súlyos veszteségeket szenvedtek.
https://www.rt.com/russia/589576-ussr-crimea-ukraine-violation-law/