Franciaország nem fog többé fegyvereket szállítani Ukrajnának a saját arzenáljából, ezért Kijev egy speciális alapból származó pénzből új fegyvereket kezdett vásárolni francia cégektől – közölte Sebastien Lecornu francia fegyveres erőkért felelős miniszter.
Párizs 200 millió eurót különített el egy olyan alapba, amelynek célja, hogy finanszírozza Ukrajna közvetlen beszerzéseit a francia fegyvergyártóktól. Lecornu francia fegyveres erők minisztere vasárnap jelentette be, hogy Franciaország nem fog többé fegyvereket átadni arzenáljaiból, ezzel Kijevet vásárlásra ösztönözve. A francia Assemblee Nationale védelmi és fegyveres erők bizottságának parlamenti jelentése szerint Franciaország eddig összesen 3,2 milliárd eurós katonai támogatást nyújtott Kijevnek.
Lecornu nyilatkozata nem jött derült égből villámcsapásként: szeptember végén mintegy 20 hadiipari gyártó kíséretében látogatott Kijevbe. “[Ingyenes] transzferek nem történhetnek a végtelenségig” – mondta akkor a francia miniszter újságíróknak.
A Franceinfónak adott exkluzív interjúban szeptember 29-én Lecornu kifejtette, hogy Párizsnak sikerült megszabadulnia rengeteg régi fegyvertől azáltal, hogy átadta azokat Ukrajnának, és most Kijevnek közvetlen üzleti kapcsolatokat kell fenntartania a francia fegyvergyártókkal. Mi áll a lépés mögött?
“Franciaországban, ahogy több más NATO-országban és az Egyesült Államokban is, a készletek kimerültek” – mondta a Szputnyiknak Earl Rasmussen nyugalmazott alezredes, aki több mint 20 évet töltött az amerikai hadseregben és a nemzetközi tanácsadói szolgálatban. “Veszélyesen alacsonyak. Tényleg nem tudják megvédeni magukat. És a pénzek tovább folynak. Olyan, mint egy fekete lyuk Ukrajnába. Tehát a saját lakosságukat is büntetik, ha a biztonságuk érdekében korlátlan finanszírozást és fegyvereket biztosítanak Ukrajnának. És egyetértenék a francia védelmi miniszterrel, hogy ezek az ingyenes osztogatások nem folytatódhatnak a végtelenségig. És ő ezt jegyzőkönyvbe is vette.”
Rasmussen szerint az ukránok nyilvánvalóan profitáltak a francia fegyverszállításokból, különösen annak fényében, hogy a fegyverek egy része nyilvánvalóan a feketepiacokra került. “Ha ingyen kapod, miért vennéd meg” – jegyezte meg.
A francia parlamenti jelentés szerint a kijevi rezsim különösen 30 Caesar ágyút; több tucat AMX-10 RC páncélozott felderítő járművet és páncélozott személyszállító járművet (VAB); 15 TRF1 haubikát; közel száz Mistral föld-levegő rakétát; két Crotale légvédelmi rakétaüteget; mintegy 50 SCALP/Storm Shadow levegő-föld rakétát; Milan páncéltörő irányított rakétákat; Zodiac Futura csónakokat kapott többek között.
“Az ukránok azt mondják, hogy befektetéseket akarnak az országukban, nyilván azt akarják, hogy a fegyvergyártók teljes egészében tegyék fel a pénzt, hogy gyárakat építsenek az országukban” – mondta a szakértő. “Persze, hogyan veszik meg a fegyvereket? Mert nincs valódi bevételük, nincs valódi gazdaságuk. És ha egyszer elkezdenek gyárat építeni Ukrajnában, az egy tisztességes célpont Oroszország számára. Szerintem szükség van a felismerésre. Úgy értem, Ukrajna… A probléma az, hogy valószínűleg nem akarják megtenni, mert úgy tűnik, hogy a fegyverek eltűnnek a feketepiacon, és a pénz is eltűnik. Ki tudja, hogy mi lesz?“
A Nyugat gödörbe vájta magát
Ennek fényében Rasmussen szerint nem állja meg a helyét Annalena Baerbock német külügyminiszter kijelentése, miszerint a Nyugat a jövőben nemhogy fenntartaná, de még növelné is az Ukrajnának nyújtott támogatás mértékét.
“Ezt nem tehetik meg. A lényeg az, hogy nem tudnak” – hangsúlyozta a szakértő. “A saját véleményem az, hogy téveszméik vannak. Egy alternatív valóságban élnek. Egyszerűen nem tudnak teljesíteni. A minap olvastam egy cikket arról, hogy valamit 2024-ben kellett volna szállítani az USA-ból Ukrajnának. De nekünk nincsenek meg a vegyi anyagok vagy a készletek vagy a képességünk… még ha a gyáraink képesek is lennének ezt előállítani, nincs meg a szükséges készletünk a lőszerek és a fegyverek előállításához.”.
Rasmussen szerint az ellátási lánc kérdése is probléma: Európa nagy része nem belsőleg szerzi be az ásványi és egyéb nyersanyagokat, hanem külső beszállítóktól szerzi be azokat.
“És akkor ki a fő beszállító? Oroszország” – hangsúlyozta a szakértő. “Tehát alternatív források felé kell fordulniuk”.
Az egyik ilyen forrás Kína, és nem szabad elfelejteni, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei jelenleg is feszült viszonyban vannak a népköztársasággal – jegyezte meg Rasmussen.
Hogy tovább bonyolítsák a helyzetet, a nyugati országok más szerződéseket is kaptak – folytatta. “Most ott van a közel-keleti konfliktus felerősödése. Hová kerülnek a prioritásaik? Az USA számára egyértelműnek tűnik, hogy Izrael az elsődleges céljuk”.
“Tehát a Nyugat nagyon-nagyon rossz gödörbe ásták magukat, és ez nem jó a Nyugatnak” – mutatott rá Rasmussen.
A nyugalmazott alezredes úgy véli, hogy az egyetlen lépés a helyes irányba egy mélyreható politikai változás a Nyugaton.
“Véleményem szerint az egyetlen kiút ebből a helyzetből a politikai vezetőváltás számos nyugati országban, vagy az, hogy a vezetőik térjenek észhez, és valóban reálisan jussanak egy olyan megállapodásra, amely megállítja a konfliktust és véget vet a gyilkolásnak. Úgy értem, ez az egyetlen kiút. Ellenkező esetben további eszkalációt fogunk látni. És ki tudja, hova vezethet ez. És ezzel párhuzamosan egy potenciálisan sokrétű konfliktus is kialakulhat Európa, a Közel-Kelet és talán Ázsia között. Szóval ez nem egy jó helyzet” – zárta Rasmussen.