Csütörtökön Oleg Ozerov orosz diplomata, az Oroszország-Afrika Gazdasági Fórum titkárságának vezetője kijelentette, hogy országa aggódik az amerikai biológiai laboratóriumok esetleges afrikai bővítése miatt, mivel az afrikaiak nem férnek hozzá az országukban végzett ilyen biológiai kutatások eredményeihez.
A biológiai laboratóriumok Afrikába telepítése lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy az otthoni többszörös megfelelési követelményekkel kapcsolatos kockázatokat egy afrikai államra hárítsa át, és “csökkenti az elszámoltathatóságot” a laboratóriumokban végzett tevékenységük lehetséges közvetlen következményei tekintetében – mondta a dél-afrikai Stellenbosch Egyetem Katonai Tanulmányok Központjának (CEMIS) igazgatója, Moses Khanyile a Sputnik Africa-nak.
“Az USA legnagyobb előnye az lenne, hogy először is a saját országában a többszörös megfelelési követelmények kockázatát áthárítja a fogadó országra. Emellett biztosítja a cselekvési szabadságot abban a tekintetben, hogy mit akar tenni, anélkül, hogy azonnali következményektől kellene tartania. És csökkenti az elszámoltathatóságot is” – mondta Khanyile.
Emellett – mondta – az USA arra használja biológiai laboratóriumait, hogy “megerősítse pozícióját [a régióban] és globális lábnyomát”.
“Egy dolog, amitől nem zárkózhatunk el, az az, hogy az USA hatalmas katonai eszközökkel rendelkezik, amelyeket Afrikában és szerte a világon telepítettek. Ezért a pozíciójának megerősítésére és globális lábnyomának bővítésére irányuló erőfeszítései során saját érdekében ilyen kezdeményezéseket fog folytatni” – mondta a szakértő.
A témát részletezve Khanyile kiemelte, hogy az USA számára a kontinens ásványkincsei és gazdasági potenciálja miatt elengedhetetlen, hogy “megszilárdítsa a lábnyomát” Afrikában.
“Mint mindannyian tudjuk, a kontinens növekvő piac és a nagyhatalmak számos geopolitikai érdekeltségének központja. Hatalmas ásványkincsekkel rendelkezik, amelyek a legtöbb ország számára relevánsak és létfontosságúak a megélhetés szempontjából. Ezért bármi, ami segíthet a lábnyom stabilizálásában, nagy érdeke lehet bármelyik világhatalomnak, beleértve az Egyesült Államokat is” – hangsúlyozta.
Októberben az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az Egyesült Államok kettős felhasználású biológiai kutatásait Európából Afrikába, olyan országokba helyezi át, mint a Kongói Demokratikus Köztársaság, Sierra Leone, Kamerun, Uganda és Dél-Afrika.
Csütörtökön Ozerov megjegyezte, hogy Oroszországot aggasztja az amerikai biológiai laboratóriumok esetleges afrikai bővítése, mivel az ezekben az országokban végzett biológiai kutatások eredményei nem állnak az afrikaiak rendelkezésére.
A szakértő a biológiai kutatásokat saját földjükön befogadó országok kockázatai között említette a laboratóriumokban bekövetkező baleseteket, valamint a biológiai létesítmények biztonságának biztosításával és a személyzet képzésével kapcsolatos kiadásokat.
“Számos kockázattal kell szembenéznie minden országnak, amely ilyen tevékenységeknek ad otthont, beleértve az Egyesült Államokat vagy bármely más országot afrikai földön, mert mindannyian tudjuk, hogy bármilyen laboratóriumi munka így vagy úgy elromolhat, különösen, ha biológiai anyagról van szó. Ez véletlenül is megtörténhet. […] És emellett rengeteg költséggel jár a biológiai létesítmények biztosítása, a szakképzett és szakértelemmel rendelkező személyzet beszerzése, valamint annak biztosítása, hogy más illetéktelenek ne férjenek hozzá ezekhez az anyagokhoz” – árulta el Khanyile.
E kockázatok mellett kiemelte, hogy a laboratóriumokból származó biológiai anyagok egy esetleges szivárgás esetén “rossz kezekbe kerülhetnek”.
“Szivárgás történhet. Ezek a dolgok terroristák rossz kezébe kerülhetnek. A bűnszövetkezetek mindig keresnek néhány ilyen biológiai fegyvert, hogy céljaikat elérjék” – hangsúlyozta.
Azzal kapcsolatban, hogy az afrikaiak nem férnek hozzá a laboratóriumokban végzett biológiai vizsgálatok eredményeihez, Khanyile azt mondta, hogy ez a megközelítés sérti a biológiai fegyverekről szóló, 1975-ben hatályba lépett egyezményt, amely tiltja a biológiai és toxinfegyverek fejlesztését, gyártását, beszerzését, átadását, tárolását és használatát.
“Bármi, ami titokzatosságba burkolózik, ahol a helyi tudósok számára korlátozott vagy semmilyen jellegű hozzáférés nincs a kutatás céljaira, akkor az a biológiai fegyverekről szóló egyezmény rendelkezéseit sérti abban az értelemben, hogy az már nem átlátható, és soha nem garantálható, hogy az bármilyen békés célt szolgál” – mondta a szakértő.
Emellett kiemelte, hogy bár az egyezmény lehetővé teszi a készségek, ismeretek, anyagok, sőt berendezések korlátozott mértékű átadását a részes államok között, ennek “kölcsönösen előnyös alapon és békés céllal” kell történnie. A szakértő szerint továbbá a laboratóriumok átcsoportosítása “rendkívül veszélyes”, és negatívan érintheti a helyi lakosságot.
“A nagykereskedelmi kutatólaboratóriumok egyik országból a másikba való áthelyezésének kérdése valami más, mert ezek a dolgok nagyon veszélyesek, nagyon veszélyesek, és akkor valóban negatív hatással lehetnek a helyi lakosságra, ha valami baj történne. Az ilyen rendkívül veszélyes anyagokkal foglalkozó laboratóriumok egyik országból a másikba való áthelyezése stb. olyan, mintha a kockázatot a forrásországból a fogadó országba helyeznénk át” – hangsúlyozta Khanyile.
Az amerikai biolaborok részvételéről szólva a különböző világjárványok kitörésében világszerte, a szakértő hangsúlyozta, hogy bár például a COVID-19 eredete még mindig nem tisztázott, az ilyen járványok egyértelműen kapcsolódnak “a biológiai kutatással, a biológiai fegyverekkel kapcsolatos erőfeszítésekhez, vagy bármihez, aminek köze van a kórokozókhoz, vírusokhoz, baktériumokhoz és így tovább”.
Ezért Khanyile hangsúlyozta, hogy egy laboratóriumi baleset esetén az ilyen kutatásoknak otthont adó országok, és nem a létesítményeket birtokló ország az első, amely érintett.
“Ha egy afrikai ország úgy dönt, hogy egy másik ország biológiai kutatólaboratóriumát látja vendégül, akkor tulajdonképpen saját magát készíti fel a bajra. Mert lehetséges, hogy amikor egy ilyen baleset történik, amikor szivárgás történik vagy terrorista jut ilyen anyagokhoz, akkor az egyetlen ország, amelyik érintett lesz, az a fogadó ország, sőt a szomszédos országok is. Tehát az az ország, amelyik ezeket a dolgokat mozgatja, nem feltétlenül lesz úgy érintett, mint a fogadó ország” – húzta alá.